Salamon próféta egyike volt azoknak a prófétáknak, akik vezetve voltak Isten által. Isten azzal a küldetéssel bízta meg őt, hogy az embereket a hitre hívja, figyelmeztessen az Utolsó Ítélet Napjára és a vallást, az erkölcsösséget tanítsa. A Korán hírül adja, hogy Salamon próféta idejében éltek olyanok, akiket csábított a varázslás és ellenséges szándékkal fel is használták ezt az emberek ellen. A történet, mely elbeszéli ezt, fontos útmutatást tartalmaz napjainkra nézve is: az embereknek tartózkodniuk kell a mágiától, varázslástól és az ehhez hasonló tévelygéstől.
Salamon próféta Noé leszármazottja volt, áldott a próféták között, akit Isten Maga vezetett. Erkölcse messze kiemelkedő, ő maga őszinte, istenfélő szolga volt. Isten nagy gazdagsággal és sokoldalú tudással támogatta őt. Salamon próféta a lehető legbölcsebben használta vagyonát és tudását, és Isten engedelmével erőskezű uralkodóvá vált, akinek célja az volt, hogy a vallás értékrendjét vezető szerepűvé tegye az egész világon.
Salamon egyben azon próféták egyike is, akikről a Korán részletes információkkal szolgál. Az egyik vele kapcsolatos történetben azt olvashatjuk, hogy abban az időben egyes emberek a mágiában lelték tetszésüket, ami pedig azok közül a cselekedetek közül való, amit Isten tilalmasnak nyilvánított. Ezek az emberek varázslást tanultak a sátánoktól, majd gonosz célokra használták fel tudásukat. Erről a Korán egyik ájája így tudósít:
„És azt követték, amit a sátánok adtak elő Salamon uralkodásának idején. Nem Salamon volt hitetlen, hanem a sátánok. Megtanították az embereknek a varázslást és azt, ami a Babilonban lévő két angyalnak, Harutnak és Marutnak kinyilatkoztatott. Ők ketten csak úgy tanítottak valakit, hogy előbb azt mondták: ’Mi csak kísértés vagyunk. Ne hitetlenkedj!’ És (a démonok) megtanulták a két (angyaltól) azt, amivel viszályt lehet szítani a férfi és a felesége között. Ám (a démonok) nem okoznak ezzel kárt senkinek, csak ha Isten megengedi. (Olyasmit) tanultak, ami nem árt nekik és nem válik hasznukra. (A zsidók) tudták jól, hogy aki ilyesmit vásárol, annak a túlvilágon semmi sem jut osztályrészéül. Nyomorúságos áron adták el lelküket. Bárcsak tudták volna!” (Korán, 2:102)
Harut és Marut története minden hívő ember számára nagyon tanulságos, ezt ennek az ájának a fényében meg fogjuk vizsgálni. Bemutatjuk, miért kell rendkívüli módon tartózkodni a hívőknek olyan tévelygéstől, mint a mágia.
Bölcsességek Harut és Marut történetéből
A sátánnak engedelmeskedők ártalmai
Az ája tudtunkra adja, hogy a sátán, aki ártani akart Salamonnak, és néhány általa befolyásolt ember valószínűleg Salamon ellen hergelte a népet annak hatalmas vagyona, gazdagsága miatt. Erre egyes emberek, feltehetőleg összeszövetkeztek Salamon erős állama ellen és mindenféle titkos szövetségekre léptek, hogy ártsanak neki. Ezek a sátáni eredetű szövetségek valószínűleg minden lehetőséget megragadtak arra, hogy megbuktassák Salamon uralmát. (A legjobban Isten tudja.) A történelmi feljegyzések mindenesetre arról tudósítanak, hogy Salamon király halála után birodalma a belső zavargások következtében kettészakadt.
A sátán megpróbáltatása: a varázslás
A Korán 2. Szúra 102. ájájának második felében ezt olvashatjuk:
„… Ők ketten csak úgy tanítottak valakit, hogy előbb azt mondták: ’Mi csak kísértés vagyunk. Ne hitetlenkedj!’ És (a démonok) megtanulták a két (angyaltól) azt, amivel viszályt lehet szítani a férfi és a felesége között. Ám (a démonok) nem okoznak ezzel kárt senkinek, csak ha Isten megengedi. (Olyasmit) tanultak, ami nem árt nekik és nem válik hasznukra. (A zsidók) tudták jól, hogy aki ilyesmit vásárol, annak a túlvilágon semmi sem jut osztályrészéül. Nyomorúságos áron adták el lelküket. Bárcsak tudták volna!” (Korán, 2:102)
A sátánok – hogy eltévelyítsék az embereket – megtanították nekik a varázslást, amit Haruttól és Maruttól tanultak. De Harut és Marut – ezt az ája is tudatja velünk – elmondták azoknak, akik varázslást akartak tanulni, hogy ez csupán megpróbáltatás Istentől, és intették őket, hogy ne váljanak hitetlenné. Csak ezután tanították meg azt, amit ők is megtanultak. Ezért az embereknek tudniuk kell, hogy a varázslat megpróbáltatás, és őrizkedniük kell tőle, ahogyan csak erejüktől telik.
Azoknak, akik manapság ilyesmihez fordulnak, vagyis varázslással és hasonlókkal foglalkoznak, mindenekelőtt a következőket kell tudniuk:
• A varázslásnak, amit az emberek megtanulnak és gyakorolnak, egészen bizonyosan nem lehet semmi eredménye, kivéve, ha Isten másképpen akarja. Ugyanis Isten az, aki a csodát
megteremti, bölcsességének megfelelően.
• Ha Ő (Isten) nem engedi, senki nem juthat gazdagsághoz és senkinek nem lehet ereje, sem semmi mása a varázslás vagy hasonlók által.
• Isten, aki végtelen erővel rendelkezik, bármikor szerencsétlenséggé, katasztrófává változtathatja ezeket a sátáni gyakorlatokat, amiről az emberek azt hiszik, hogy csodák, és elhiszik, hogy ezek használnak nekik.
• Mivel elfordultak az egyenes úttól, Isten megadja nekik azt a fizetséget, amit érdemelnek: a szemfényvesztés, büntetéssé változik számukra az evilági életben. Ez olyan büntetés, amivel Isten azokat sújtja, akik eltévelyedtek az Isteni vezetés útjától.
A hívők csakis Istenhez fordulnak
A hívő ember, ellentétben azokkal, akik nem képesek felmérni a Magasztos és Mindenható Isten által teremtett végzetet az igazságnak megfelelően, és akiktől távol áll a Korán erkölcsi tanítása, nem foglalkoznak mágiával és nem vesztegetik az idejüket sem erre, sem más hasonlóra. Ha valaki a sátán bujtogatására, ilyen üres és haszontalan dologgal próbálja megrontani az emberek egymás közötti viszonyát, eltávolodik az igazság útjától, és elmerül a babona világában, az azt jelenti, hogy engedett a sátán játékának. A Korán tudomásunkra hozza, hogy a sátán egyetlen célja az, hogy az embereket az egyenes, igaz útról letérítse, és erre fel is használ minden adódó lehetőséget. Aki mágiával és hasonló dolgokkal foglalkozik, azt félrevezette a sátán és az illető immár úgy viselkedik, ahogyan a sátán akarja. Az ilyen hiedelmeknek egyáltalán nincsen helyük a Korán erkölcsiségében, erről a 113. Szúra így tájékoztat:
„ Mondd: ’Menedéket keresek a hajnalhasadás Uránál annak a rossza elől, amit teremtett és a szétterjedő sötétség rossza elől, és a csomókba fújó (boszorkányok) rossza elől, és az irigy rossza elől, amikor irigykedik.” (Korán, 113:1-5)
Az az ája is, ami Harutot és Marutot említi, ugyanerről tájékoztat bennünket. Sem a mágiának, sem pedig a 113. Szúrában említett „csomókba fújó (boszorkányok)nak” nincsen semmi erejük és hatásuk. Az Egyedüli Erő és Egyetlen Uralkodó az Univerzumban Isten, a Világok Ura. Ezért a hívő csakis Istenben bízik, és Rá hagyatkozik, Tőle kér segítséget. Mindenható és Magasztos Urunknak tárja fel minden szükségét, és Urunkat fogadja igaz barátjának és támogatójának, hiszen Ő végtelen erővel rendelkezik. Az egyik ája így adja tudtunkra, hogy az erő egyetlen Birtokosa Magasztos Urunk, az öröktől fogva és örökkön örökké létező, és hiába is vár az ember máshonnét segítséget:
„Ha Allah segít benneteket, akkor nincsen senki, aki legyőzhetne benneteket. Ha azonban cserbenhagy titeket, akkor - Ő utána - ki lehetne a ti segítségetekre? Allahra kell a hívőknek hagyatkozniuk!” (Korán, 3:160)
