„Ő az egek és a föld teremtője. Ha döntést hoz egy dologban, akkor csupán azt mondja annak: „Legyél!" - és [az] van.” (Korán, 2:117)
Ha szemügyre vesszük a tudományos felfedezések egy részét, azt látjuk, hogy az emberek az élet számos területén olyan élőlényeket utánoznak le, amiket a természetben látnak, és a köztük lévő tökéletes rendszereket veszik alapul. A delfinek orra például a mai modern hajók orrához adott ihletet. A radarok működési elve pedig megegyezik a denevérek érzékelésével, amely a hanghullámok terjedésén alapul. És az ehhez hasonló példákat még lehetne folytatni.
A Mindenható Isten tudása mindent átfog. Isten példa nélkül teremtett meg mindent, ami az embert körülveszi, a látható, és a szabad szemmel nem érzékelhető dolgokat egyaránt. Amikor még nem létezett a Világegyetem és nem voltak a galaxisok, a bolygók, az élőlények, sőt, egyetlen sejt sem létezett, Isten akaratával és azzal, hogy azt mondta „Legyél!”, az atomokból, molekulákból, sejtekből, élőlényekből, bolygókból, csillagokból és galaxisokból létrejött egy tökéletes rendszer. A mikrovilágtól, amit az emberek több ezer év elteltével ismertek meg, a 20. században felfedezett égitestekig minden, az Isten által megteremtett rendszer része, és az Őáltala felállított szabályok szerint működik. Isten úgy teremtette meg az Univerzumot és minden dolgot, ami benne van, hogy nem állt rendelkezésére semmiféle minta. A Korán ekképpen ad hírt arról, hogy Isten a Teremtője mindennek:
„[Ő] az egek és a föld teremtője. Hogyan lehetne Néki gyermeke, amikor nem volt hitvestársa, és minden dolgot [Magától] teremtett. Ő minden dolog tudója.” (Korán, 6:101)