10 kérdés arról, hogyan lett teremtve az Univerzum?

Honnan ered a Big Bang (Nagy Robbanás vagy Ősrobbanás) elmélete?

Az 1920-as évek a modern csillagászat fejlődésének tekintetében nagyon fontos időszak. 1922-ben az orosz fizikus Alexandre Friedmann, Einstein relativitás-elméletének megfelelően rájött, hogy az Univerzum nem statikus (azaz nem állandó). Kiszámította, hogy a legkisebb külső befolyás hatására az Univerzum vagy tágulni vagy zsugorodni kezd. A belga csillagász Georges Lemaitre volt az első, aki észlelte is Friedmann felfedezésének jelentőségét. Lemaitre, a felfedezésekre támaszkodva megjegyezte, hogy az Univerzumnak volt egy kezdete és ettől a kezdettől fogva folyamatosan tágul. Sőt kijelentette, hogy ez valószínűleg be fog bizonyosodni a robbanás során maradt sugárzásból.

A két tudós elméleti számításai kezdetben nem keltettek túl nagy érdeklődést. 1929-ben azonban történt valami, ami a tudományos világban nagy port kavart. Ez pedig nem volt más, mint a később „Big Bang”-nek, azaz Nagy Robbanásnak elnevezett jelenség szemmel is látható (megfigyelhető) bizonyítéka.

1. Mi is a Big Bang- (nagy robbanás) teória?

A Big Bang teóriája egy tudományos elmélet, mely szerint az egész Univerzum egyetlen pont felrobbanásával jött létre a semmiből. A tudósok számításai szerint, minden anyag, ami jelenleg felépíti az Univerzumot, ezzel a robbanással a „semmiből” született, ami körülbelül 17 milliárd évvel ezelőttre tehető, és minden akkor vette fel formáját tökéletes egyensúlyban.

2. Hogyan fedezték fel a Big Bang-et (nagy robbanást)?

1929-ben a kaliforniai Mount Wilson kutatóközpontban, miközben Edwin Hubble amerikai csillagász az eget kémlelte hatalmas teleszkópjával, megállapította, hogy a csillagok, távolságuktól függően, vöröses színű fényt bocsátanak ki. Ez a felfedezés hatalmas visszhangot váltott ki a tudományos világban. Ugyanis az addig ismert fizikai törvények szerint a megfigyelés pontja felé mozgó fények spektruma az ibolyaszín, míg a megfigyelés pontjától távolodó fények spektruma a vörös felé hajlik. Hubble, megfigyelései során azt vette észre, hogy a csillagok fénye vörösbe hajló, vagyis a csillagok tőlünk távolodnak.

Hubble nem sokkal ezt követően felfedezett még valamit: a csillagok és a galaxisok nem csak tőlünk, hanem egymástól is távolodnak. Ha pedig az Univerzumban minden távolodik egymástól az csak egyet jelenthet, mégpedig azt, hogy ez az Univerzum folyamatosan „tágul”.

Ha az Univerzum tágul, mi pedig az időben visszafelé vizsgálódunk, akkor azt látjuk, hogy a világegyetem egyetlen pontból született. Az elvégzett számítások arra mutattak rá, hogy ennek az „egyetlen pontnak”, mely magába olvasztotta az Univerzum összes anyagát, „nulla térfogatúnak” és „végtelenül sűrűnek” kellett lennie. Az Univerzum, ennek a nulla térfogatú pontnak a felrobbanásával jött létre. Ennek a hatalmas robbanásnak, mely egyben a világegyetem kezdetét is jelentette a „Big Bang” nevet adták, mely angolul azt jelenti „Nagy Robbanás”, és az elméletet is e néven kezdték emlegetni.

3. Mit jelent a „nulla térfogat”, mely a Big Bang-teória alapját képezi?

A „nulla térfogat” tulajdonképpen egy elméleti kifejezés. A tudomány csak a „nulla térfogatú pont” kifejezéssel tudja kifejezni a „semmi” fogalmát, mely meghaladja az emberi felfogóképesség határait. Valójában a „nulla térfogatú pont” kifejezés azt jelenti: „semmi”. Az Univerzum a semmiből lett, más szóval megteremtették.

4. Vannak-e tudományos felfedezések, melyek alátámasztják a Big Bang-et?

A Big Bang elméletét nagyon gyorsan elfogadta a tudományos világ, mivel mellette nyomós bizonyítékok szólnak. A változás, mely a tudományos életben a „Big Bang győzelmét” elhozta 1948-ban történt, amikor egy George Gamov nevű tudós disszertációt írt a Big Bang-gel kapcsolatosan. Az értekezés szerint, ha az Univerzum egy hatalmas robbanással vette kezdetét, akkor sugárzás kellett, hogy maradjon utána. S mivel a robbanás a világegyetemet teljes egészében érintette, a sugárzásnak az Univerzumban mindenhol egyforma arányúnak kell lennie.

A bizonyítékot, aminek „valahol ott kellett lennie”, hamarosan meg is találták. 1965-ben Arno Penzias és Robert Wilson kutatók, egy más irányú munkájuk során felfedezték ennek a sugárzásnak a hullámait. Az újonnan felfedezett sugárzás más volt, mint a világűr egy bizonyos részéről érkező sugárzás. A többi sugárzáshoz képest nem volt kiinduló forrása, hanem az egész Univerzumra kiterjedt. Ebből az következett, hogy a sugárzás a Big Bang első időszakából maradt vissza. Penzias és Wilson Nobel díjat kaptak, amiért kísérleti jelleggel, elsőként bizonyították be a Big Bang-et.

Az áttörést aztán más tudományos bizonyítékok is követték, melyekkel a Big Bang véglegesen elfogadottá vált a tudományos világban. A Scientific American folyóirat 1994. októberi számának egyik cikke az Univerzum folyamatos tágulásáról ír és hozzáteszi, hogy ez az egyetlen elfogadott magyarázat századunkban a világegyetem létrejöttére.

5. A világűrben fellelhető hidrogén és hélium aránya milyen módon támasztja alá a Big Bang teóriáját?

A Big Bang másik fontos bizonyítéka a világűrben lévő hidrogén és hélium gázok aránya lett. Napjainkban végzett mérésekből kiderült, hogy az Univerzumban a hidrogén-hélium gázok aránya megegyezik azzal, amennyi elméleti számítások alapján a Big Bang-ből megmaradt.

A csillagok, a belsejükben lévő hidrogén gázt nukleáris reakció során héliummá alakítják, így energiát állítanak elő. Ha az Univerzumnak nem lett volna kezdete, hanem öröktől fogva létezne, akkor a csillagokban az összes hidrogénnek el kellett volna fogynia és héliummá kellett volna alakulnia. A csillagokban azonban még nem fogyott el a hidrogén, és mivel a csillagok a hidrogént továbbra is folyamatosan héliummá alakítják, ez mindenképpen azt igazolja, hogy a világegyetem nem öröktől fogva létezik, hanem volt kezdete.

6. Mi a titka annak, hogy a Big Bang után az egész Univerzumban rend honol?

Mivel a Big Bang egy robbanás, azt várnánk, hogy a robbanást követően az anyag a világűrben „véletlenszerűen” szóródik szét. Az, hogy a véletlenszerűen szétszóródott anyag az Univerzum egyes pontjain összegyűlt és galaxisokat, csillagokat illetve csillagrendszereket hozott létre legalább olyan „abnormális” dolog, mintha egy csűrben a liszt közé kézigránátot dobnánk, az pedig összerendezné a lisztet, szabályos bálákba szedné, és a bálákat egymásra halmozná. Sir Fred Hoyle, aki hosszú éveken át szembehelyezkedett a Bing Bang teóriájával, ezzel kapcsolatban így adott hangot csodálkozásának:

„A Big Bang elmélete azt fogadja el, hogy az Univerzum egyetlen és hatalmas robbanással vette kezdetét. Ám mint tudjuk a robbanások szétszórják és a rendezetlenség állapotába hozzák az anyagot. A Big Bang azonban, igen rejtélyes módon, ennek pont az ellenkezőjét produkálta: az anyagot összerendezte és létrehozta belőle a galaxisokat.”

És valóban, a Big Bang-gel az anyag „rendkívüli” módon rendeződött formába. Egy ilyen rend létrejötte egyetlen tényre mutat rá: az Univerzumot Isten teremtette meg tökéletes módon, Aki mindenek feletti erővel bír… Egy ája erről így tanúskodik:

„Az, Akié az egek és a föld uralma és (Aki) nem nemzett fiúgyermeket és nem volt társa az uralomban és megteremtett minden dolgot és akarata szerint határozott róluk.” (Korán, 25:2)

7. Hogyan jött létre az atom és az anyag a Big Bang után?

A Big Bang-et követően létrejöttek azok a „mértékek”, amelyek az általunk ma lakott Univerzum szerkezetét meghatározzák. Ezek éppen olyanok, amilyeneknek lenniük kell.

Ez az ún. „négy alaperő”, melyet a mai modern fizika elfogad.Az Univerzumban minden fizikai mozgás úgy történik, minden fizikai szerkezet úgy jön létre, hogy kapcsolatban és egyensúlyban van ezen erők valamelyikével. Ezek az erők a következők: a gravitáció, az elektromágneses erő, valamint az erős illetve a gyenge magfizikai erő. Az erős és a gyenge magfizikai erők csupán az atom szerkezetét határozzák meg. A másik kettő, azaz a gravitáció és az elektromágneses erő viszont az atomok közti kapcsolatért, ezáltal pedig minden anyagi objektum közti egyensúlyért felelős. Ez a négy elsőrendűen fontos erő a Big Bang-et követően jött létre és az Univerzumban szétszóródó anyagot e négy alapvető erő határozta meg.

Ha a négy alaperő értéke kicsit is másmilyen lett volna, az Univerzum csupán sugárzásból állna. Egy olyan Univerzumban, ami fények kavalkádjából áll csupán, természetesen sem galaxisok, sem csillagok, sem bolygók nem születhettek volna, és mi emberek sem lennénk. Mivel azonban ez a négy alapvető erő rendkívüli módon tökéletes formában lett megteremtve, a Big Bang után atomok születtek, ezek pedig az általunk ma ismert „anyag” építőkövei.

8. Miért fontos a Big Bang-et követő rend?

Az anyag, mely a Big Bang-gel létrejött, rendkívüli sebességgel kezdett szétszóródni. Itt azonban fel kell hívnunk a figyelmet valamire: a robbanás első pillanatában jelen van egy igen nagy erejű vonzás is, mely olyan mértékű, hogy képes az Univerzum egészét egyetlen pontba koncentrálni.

Ez azt jelenti, hogy a Big Bang első pillanatában két, egymással ellentétes erő jelenlétéről beszélünk: az egyik a robbanás ereje, a másik pedig a robbanásnak ellenálló vonzóerő, amely az anyagot megpróbálja újra összerendezni. Az Univerzum azért jött létre, mert ez a két erő egyensúlyban volt egymással. Ha a kritikus pillanatban a vonzóerő nagyobb lett volna, mint a robbanás ereje, az Univerzum nem tudott volna tágulni, hanem magába omlott volna. Ha viszont, ennek ellenkezőjeként, a robbanás ereje lett volna túl nagy, akkor az anyag soha többé nem tudott volna összerendeződni és szétszóródott volna. Mindkét helyzet azt eredményezte volna, hogy sem az elővilág, sem mi emberek nem létezhetnénk. De egyik helyzet sem állt elő, így az Univerzum tágulási sebességének következtében, mely rendkívül finom mértékű, létrejött a ma ismert Univerzum.

9. Melyek azok a történetek, amelyek a Koránban már 14 évszázaddal ezelőtt tudósítanak a Big Bang-jelenségről?

A Big Bang-modell nem csak abban segített, hogy az emberiség megismerje az Univerzumot, hanem még egy fontos funkciója is volt. A korábban ateista, ám nem sokkal ezelőtt Isten létét elfogadó filozófus Anthony Flew szavaival élve: a Big Bang-gel „a tudomány bebizonyított egy olyan igazságot, amit a vallási források állítanak.”

Ez pedig nem más, mint az, hogy az Univerzum a semmiből teremtetett. 14 évszázaddal ezelőtt, amikor az emberek tudása a világegyetemről rendkívül korlátozott volt, a Korán ugyanazt vetette fel, amit a Big Bang elmélete: az egész Univerzum egészen apró térfogatú volt, amikor is részei elváltak egymástól és tágulni kezdett:

„Azok, akik hitetlenek, vajon nem látták, hogy az egek és a föld összefüggő tömeg volt, és Mi választottuk szét azokat, és minden élő dolgot Mi hoztunk létre a vízből? Vajon nem akarnak hinni?” (Korán, 21:30)

Egy másik információ a Koránból: az „Univerzum tágulása”, amit a tudósok csak az 1920-as évek vége felé fedeztek fel. Az Univerzum tágulására vonatkozó információról Hubble szólt először, amikor észrevette, hogy a csillagok fényspektruma a vörös szín felé hajlik. A Korán erről a jelenségről így ír:

„Az eget erővel építettük meg és tágassá tettük.” (Korán, 51:47)

Röviden: a modern tudomány felfedezései nem csak a materialista dogmát döntötték meg, de másrészről a Korán ájáiban hírül adott tényeket is alátámasztották. Hiszen az Univerzum nem az anyag belsejében végbemenő véletlenek folytán jött létre, ahogyan a materialisták hiszik, hanem Isten teremtésével született. Az Istentől származó információ az Univerzum gyökereit illetően, kétségtelenül a leghelyesebb információ.

10. Hogyan cáfolta meg a Big Bang a materializmus tévhitét?

A Big Bang-et illető tények azt mutatják, hogy a 20. századi tudomány romba döntötte a 19. századi dogmatikus materialista filozófia állításait. A materializmus azzal, hogy arra alapozott, a világon minden anyagi természetű, elutasította egy Teremtő létét, Aki az anyagot létrehozta és elrendezte. A materialisták azonban hatalmasat tévedtek. A modern tudomány bebizonyította, hogy az anyagi világban tökéletes rend uralkodik és igazolta a Magasztos Isten létezését, Aki az Univerzum Ura. A páratlan teremtés, amellyel az Univerzumot csodálva szembesülünk, megfigyelhető az élővilágban is, és ezért megcáfolja a materializmus legnagyobb támaszát képező darwini teóriát, az evolúciós elméletet is.

A materializmus talán sok emberre gyakorolt hatást az elmúlt évszázadokban, sőt a 19. században talán „tudományos” köntösbe is bújtatták. A fent említett tudományos tények fényében azonban a materializmus, mely nem más, mint a tudománnyal szembe helyezkedő alaptalan hiedelem, a Korán ígérete szerint a 21. században már a múlté.

„És mondd: ’Eljött az Igazság és elenyészett a hamisság!’ A hamisság (mindig) elenyészik.” (Korán, 17:81)