Pakisztáni ásatások fényt derítettek arra, hogy több mint 8000 évvel ezelőtt a fogorvosok tömést használtak a fogszuvasodás kezelésére. A Columbia Egyetem egyik régésze Andrea Cucina, Pakisztánban vezetett tárlatai során, 8-9000 éves szemfogakat talált, melyeken apró lyukakat vett észre. Cucinára nagy hatással volt ezeknek a kb. 2,5 mm átmérőjű apró lyukaknak a pontos formája, ezért jobban elmélyedt a téma kutatásában. Elektronmikroszkóppal folytatott vizsgálatai során rájött, ezeket a lyukakat nem okozhatták baktériumok, annyira egyenletesek. Vagyis nem baktériumok okozták őket, hanem tudatos beavatkozás eredményei, gyógykezelési céllal hozták létre őket. A lyukas fogak egyikén sem találtak fogszuvasodásra utaló jelet. Ez pedig, a New Scientist folyóirat szavaival élve: „Azt bizonyítja, hogy a történelem előtti fogorvosok nagyon ügyesen végezték a munkájukat.” (Philip Cohen, „Open Wide”, New Scientist, 2286. szám, 2001. Április 14., 19. o.)
A régészeti ásatások során, sokkal korábbi, 12-13 ezer évvel ezelőtt végzett agyműtétek nyomára is rábukkantak. Anatóliában a legrégebbi műtéten átesett koponyát Aşıklıhöyükben (Aksaray) találták. Egy körülbelül 12 ezer éves koponya került elő, mely egy 20-25 év körüli nőé volt és igen pontosan ütött lyukat találtak rajta. A koponyában nyitott lyuk pontosságából és a gyógyulás látható jeleiből arra következtetnek, hogy a nő túlélte a műtétet. Szintén Anatóliában, egy másik példa: egy koponya koronavarratánál (vagyis ott, ahol a homlokcsont és a két oldalsó falcsont találkozik) hajtottak végre műtétet, melynek során 13 kis lyukat ütve a koponyán, kiemeltek egy ellipszis alakú részt. A műtét után a darabot visszaillesztették. Ez is azt mutatja, hogy a műtétet gyógyászati céllal végezték.
Ezeknél a műtéteknél úgynevezett „koponyalékelőt” használtak, melyet obszidiánból (egyfajta vulkáni üveg), kovakőből, vörösrézből, vasból, vagy ezüstből készítettek. Az ásatásokon előkerültek továbbá gyógyszeradagoló és kaparáshoz (gyulladt bőr kaparásához) használt kanalak, a fül belső sebeinek kezelésére, idegen tárgyak eltávolítására szolgáló fülszondák, csipeszek, szikék, kések, kiégető eszközök, krém vagy balzsam kenésére használatos spatulák, orvosi készletek és orvosi tűk, és még megannyi más orvosi eszköz. (Bilim ve Teknik folyóirat, 2008. Május)
Az evolucionisták állítása szerint a szóban forgó idő embere éppen hogy kivált a majmok közül és rendkívül kezdetleges körülmények között élt, sőt épp hogy megtanult agyagedényeket, cseréptálakat készíteni egyes területeken. Rejtély, hogy egy, az evolucionisták szerint ilyen kezdetleges körülmények között élő ember, hogyan tudott néhány kőeszköz segítségével lyukat ütni a koponyában és megműteni azt, vagy hogy volt képes tökéletes lyukakat fúrva fogat tömni – úgy, hogy közben semmiféle technológiai eszköz nem állt a rendelkezésére. Nyilvánvaló, hogy azok az emberek, akik teljes körű agyműtéteket hajtottak végre és fogápolást végeztek, nem voltak sem kezdetlegesek, sem pedig a rendelkezésükre álló eszközök nem voltak azok. Ellenkezőleg, olyan technikai felszereltséggel rendelkeztek, amivel diagnosztizálni tudták a betegséget, sőt képesek voltak azok kezelésére, méghozzá sikerrel. Ez pedig még egyszer alátámasztja azt, hogy a darwinisták állítása, miszerint a társadalmak a primitívtől fejlődtek volna a modern életmód felé, érvénytelen.
