„(Allah) az Egek és a Föld Alkotója. Amikor elrendel valamit, akkor csupán annyit mond: ’Legyél!’ és az van.” (Korán, 2:117)
Isten végtelen erővel és hatalommal rendelkezik. Amint arra a fenti ája is rámutat, ha akar valamit, annak csak annyit mond ’Legyél!’ és amit akar, az azonnal megtörténik. Ez bizony annak a jele, hogy Isten hatalmas és Ő uralja az egész világmindenséget.
A Földön az emberek ok-okozati viszonyoktól függve élnek. Így például ahhoz, hogy szilárdan állhassanak a Föld felszínén gravitációs erőre, míg a hajók vízre helyezéséhez a víz felhajtó erejére van szükség és így tovább. Isten viszont mindezektől mentes, ezektől távol álló, hiszen minden okot és annak okozatát Ő Maga teremt meg. Isten mindent bizonyos szabályok, ok-okozat szerint teremt és ezzel teszi próbára az embereket. Ezáltal határozza meg, ki az, aki valóban Őt szolgálja és ki az, aki más istenségeket választ magának, Őt pedig megtagadja. Kétségtelen, hogy Isten számára ok nélkül teremteni is rendkívül egyszerű. A Korán meg is említ néhány csodát, amit Isten mutatott az embereknek. Erre példa Jézus próféta születése, aki apa nélkül jött a világra:
„’Uram!’ – mondta (Mária) – ’Hogyan lehetne nekem gyermekem, holott nem érintett ember?’ ’Ekképp’ – mondta – ’Allah azt teremt, amit akar. Amikor egy dolgot elhatároz, akkor csupán annyit mond neki: ’Legyél!’, és az van.” (Korán, 3:47)
Az ájából is jól láthatjuk, miután Isten valaminek azt mondja, hogy ’Legyél’, nincsen semmi, ami ne történne meg. Az áják így említik, hogy Isten végtelenül erős, Ura az egész világmindenségnek és Ura az embereknek:
„Jézus (teremtése) olyan Allah számára mint Ádámé, (akit) földből teremtett, majd azt mondta neki: ’Legyél!’ – és lett.” (Korán, 3:59)
„Ő az, Aki megteremtette az egeket és a földet – Igazsággal. Azon a napon, amikor (valamiről) azt mondja: ’Legyél!’ – akkor az van. Az Ő Szava az Igazság. És Övé az uralom azon a napon, amikor megfúvatik a harsona. (Ő) a rejtett és a nyilvánvaló dolgok tudója és Ő a bölcs, s az, Akinek (mindenről) tudomása van.” (Korán, 6:73)