A szeretethiány olyan, mint a rák, lassan, belülről emészti fel az embert. Első jelei a negatív érzések a szívben: a magány, a boldogtalanság, a félelem, a harag, a stressz, a depresszió, az önzés vagy a féltékenység. Ezt követi a fakó arc, az üres tekintet és a búskomorság, amit nap mint nap látunk az embereken, ha kimegyünk az utcára. Az emberek testének leépülése a szeretethiány miatt érzett fájdalom következtében hihetetlen módon felgyorsul. A bőr elveszti tisztaságát és fiatalságát, megkeményedik, ráncosodni kezd, olyan mértékben problémás és fakó lesz, mintha valamilyen betegség gyötörné. A haj is megfakul és hullani kezd, a test eldeformálódik és elveszítve korábbi szépségét beteges állapotúhoz hasonlóvá válik. A fogak és a köröm kezdik elveszíteni fényüket. A mozdulatok, a viselkedés gépiessé válik, az illető erőtlen, rosszkedvű, nem lelkesedik semmiért. Levert, stresszes, boldogtalan, szomorú, mérges, sértődős, féltékeny, következetlen, viselkedésében nyoma sincsen az irgalomnak és az erényességnek… MINDEZ A SZERETETHIÁNY ROMBOLÓ HATÁSA MIATT KÖVETKEZIK BE… AZ EGYETLEN MEGOLDÁS PEDIG AZ ISTEN IRÁNTI SZERETET!
MILYEN PUSZTULÁST OKOZ A STRESSZ A LÉLEKBEN ÉS A TESTBEN?
Azoknak az embereknek, akik nem bíznak Istenben és nem vetik alá magukat az Ő akaratának, egész élete szeretethiányban telik. Boldogtalanok, szomorúak, stressz, pánik és gondok jellemzik az életüket. Emiatt pszichés eredetű betegségekkel küszködnek, testük nagyon gyorsan elhasználódik, és a megszokottnál hamarabb öregszenek meg és épülnek le. A szeretet nélküliség, az önző életmód és beteg lelkiállapotuk a testükre is hatással van.
A hívők azonban, mivel Istent választják legjobb barátjuknak, nagyon szeretik Őt és nagyon félnek is az Ő haragjától, soha nem szomorkodnak és nem nyomasztja őket semmi, bármi történjék is. Emiatt mind szellemileg, mind testileg egészségesek és életerősek. Ők alávetették magukat Isten akaratának, mindenben a jót keresik, szívükben pedig a Paradicsom reménye él. Mindez pozitív hatással van rájuk és ez meglátszik a fizikai tulajdonságaikon is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hívők nem betegszenek meg. Ők is megbetegszenek, ők is megöregszenek, ám ez nem jár együtt pszichés leépüléssel.
Az Isteni akaratnak való alávetés hiánya és az, hogy az emberek nem bíznak Istenben és nem fogadják el a Sorsot azt eredményezi, hogy lelkük megbetegszikö ők maguk pedig nyomasztó állapotba kerülnek. Manapság ezt a lelki feszültséget hívják stressznek. A stressz olyasféle állapot, amikor az emberben a félelem, a bizalmatlanság, a reménytelenség, a szeretet hiánya, a túlzott rajongás, az aggodalom vagy az elnyomottság érzése miatt felborul a szervezet egyensúlya. Amikor valaki stresszes állapotba kerül, teste azonnal reagál és riadót fúj. A testben bizonyos biokémiai reakciók mennek végbe. A vér adrenalin szintje megemelkedik, az energiafelhasználás és a testi reakciók elérik a maximumot, cukor, koleszterol és zsírzsavak kerülnek a vérbe, megnő a vérnyomás és szaporább lesz a szívverés. Ez csak néhány az esetlegesen fellépő reakciók közül. A stresszhez köthetők olyan betegségek, mint az agy bizonyos elváltozásai, a kábítószerfüggőség, az álmatlanság, bőr, gyomor- és vérnyomásproblémák, a migrén, számos csontrendszeri megbetegedés, a veseelégtelenség, légzésszervi megbetegedések, az allergiák, a szívinfarktus vagy az agyödéma.
Főként a krónikus stressz okozhat nagyon nagy károkat a szervezetben, mivel ilyenkor megváltoznak a test funkciói. A stressz hatására a normálistól eltérő mennyiségű az adrenalin és a kortizol szintje. Ha valaki huzamos időn át stresszes állapotban van, a megnövekvő kortizol hormon hatására akár fiatalon is felléphetnek nála olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, a tumor, a fekély, légzésszervi megbetegedések, az ekcéma vagy egyéb bőrbetegségek, illetve az immunrendszer megbetegedései. A magas kortizol szint veszélyes, mert akár az agy sejtjeinek pusztulását is előidézheti. Egy a stresszel foglalkozó kiadvány így fogalmazza meg azokat a betegségeket, amelyek a stressz következtében alakulnak ki:
A stressz, illetve a stressz okozta feszültség és fájdalom között fontos kapcsolat van. A stressz okozta feszültség folytán az erek összeszűkülnek, a vér áramlása a fej bizonyos részeiben elakad, így arra a területre kevés vér jut. Másrészről, ha a szövet vérellátás nélkül marad, ott azonnal fájdalom jelentkezik. Tudniillik a szövetnek, mely minden bizonnyal feszült állapotban van, sokkal több oxigénre van szüksége, viszont ha a szövet vérellátása már amúgy sem elégséges, speciális fájdalomérzékelők lépnek működésbe. Közben a test kiválaszt olyan anyagokat, mint az adrenalin vagy a noradrenalin, melyek stressz esetén hatással vannak az idegrendszerre. Ezek közvetlenül vagy közvetett módon növelik és gyorsítják az izmok feszülését, ezáltal a fájdalom feszültséghez, a feszültség aggodalomhoz, az aggodalom pedig a fájdalom erősödéséhez vezet. (Stres ve Başa Çıkma Yolları, 162. o.)
A stressz okozta legsúlyosabb betegségek egyike a szívinfarktus. A kutatások azt mutatják, hogy azoknál az embereknél, akik agresszívek, nyugtalanok, aggodalmaskodók, türelmetlenek, versengők, dühöngők vagy ideges természetűek sokkal gyakoribb a szívinfarktus, mint azoknál az embereknél, akiket kevésbé ragadnak el efféle reakciók. (Jane E. Brody, „Tool of survival is deadly for heart”, The New York Times, 2002. Május 23.; http://www.iht.com/articles/58687.html) Ennek oka a következő:
A szimpatikus idegrendszer túlzott stimulálása folytán, amit a hipotalamusz kezdeményez, egyúttal túlzott mennyiségű inzulin választódik ki, ezáltal a vérben felgyülemlik az inzulin. Az egészség szempontjából ez rendkívül veszélyes, hiszen semmi nem játszik olyan biztosan szerepet a koszorúér megbetegedésekben és nem olyan pusztító hatású, mint ha túl sok inzulin van a vérben. (Acar Baltaş, Zuhal Baltaş, Stres ve Başa Çıkma Yolları, Remzi Kitabevi, 15. kiadás, 159. o.)
Tudósok kijelentik, hogy amilyen nagy a stressz, annyira gyengül a vérben a fehérvérsejtek reakciója. Az Oxford University Department of Technology Transfer egyik csoportja, melynek elnöke Linda Naylor kifejlesztett egy tesztet, amellyel a stressz immunrendszerben okozott negatív hatását lehet mérni.
A stressz az immunrendszerrel is szoros kapcsolatban van. A fiziológiai (szinten jelentkező) stressz kikezdi és megpróbálja leépíteni az immunrendszert. Az agy, mely stresszhatás alá került, növeli a testben a kortizol nevű hormon termelődését és legyengíti az immunrendszert. Más szóval, az agy, az immunrendszer és a hormonok kapcsolatban állnak egymással. A tudósok azt mondják erről a kérdésről:
A pszichológiai illetve a fizikai stressz kérdésében folytatott kutatások azt mutatják, hogy ha a szervezet hosszú időn keresztül stresszes állapotban van, akkor az immunrendszer védekezőképessége csökken, ez pedig a hormonháztartással hozható összefüggésbe. Tudvalevő, hogy számos betegség, köztük a rák kialakulása illetve mértéke az élet stresszes voltára vezethető vissza. (Acar Baltaş, Zuhal Baltaş, Stres ve Başa Çıkma Yolları, Remzi Könyvkiadó, 15. kiadás, 169. o.)
Röviden: a stressz olyan helyzet, ami megbontja az ember szervezetének természetes egyensúlyát. Ha ez a rendkívüli állapot folyamatosan fennáll, akkor a test egészsége romlik, ez pedig nagyon sokféle betegség kialakulásához vezet. A tudósok a stressznek az emberi testre gyakorolt negatív hatásait az alább felsorolt pontok köré csoportosítják:
● aggodalom és pánik: amikor az embert az az érzés fogja el, hogy a dolgok ellenőrzése kicsúszott a kezéből
● fokozott izzadás
● a hang változásai: dadogás, a hang remegése
● hiperaktivitás: hirtelen, energikus kirobbanások
● nehézségek az alvás terén: rémálmok
● bőrbetegségek: pattanás, akne, láz, rüh és ekcéma
● gasztrointesztinális panaszok: emésztési rendellenesség, gyomorrontás, émelygés, fekély
● vérnyomásproblémák: fogvacogtatás, fájdalom jelentkezése az állkapocsban, hát, nyak és vállfájdalom
● kisebb gyulladások: nátha stb.
● migrén
● gyors szívdobogás, mellkasi fájdalom, magas vérnyomás
● veseelégtelenség, vizeletvisszatartás
● légzési panaszok, szaggatott légzés
● allergiák
● ízületi fájdalmak
● a száj és a torok kiszáradása
● szívinfarktus
● az immunrendszer legyengülése
● bűntudat, önbizalomhiány
● összezavarodottság, amikor az ember nem képes helyesen kommentálni, nem tud rendesen gondolkodni, gyenge az emlékezete
● túlzott pesszimizmus, amikor az ember szentül meg van győződve, hogy minden rosszul fog alakulni
● amikor valaki nehezen tud mozdulatlanul egy helyben lenni, mindenképpen ringatóznia kell
● a koncentráció hiánya vagy nehézség a koncentráció terén
● idegesség, sértődékenység
● következetlenség
● amikor valaki úgy érzi egyedül van, segítség nélkül; reménytelenség
● egyre növekvő vagy egyre csökkenő étvágy
Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy ezeknek a betegségeknek kizárólag a stressz az oka, viszont tudományosan bizonyított tény, hogy a hátterükben legtöbbször pszichés eredetű problémák rejtőznek. Szinte minden nap találkozunk az újságokban és a televízióban olyan hírekkel, amik ezt támasztják alá.
A „stressz” egy teher. Azokat jellemzi, akik eltaszítják maguktól a vallásos értékrendet. Olyan helyzet, amiről Isten a Koránban így szól:
„Aki azonban elfordul az intésemtől, annak a megélhetése szűkös lesz....” (Korán, 20:124)
Egy másik ájában pedig Allah így szól: „…bármilyen tágas is (különben), szűk lett nekik a föld és összeszorult a szívük, és úgy vélték, hogy nincs menedék Allahtól, csak Nála…” (Korán, 9:118)
A nyomasztó élet csak az egyik következménye annak, hogy a hitetetlenek hátat fordítanak a szeretetnek, amit a hit eredményez és a szép viselkedésnek, ami a hitből fakad. Az orvosok manapság azt mondják, ahhoz, hogy védve legyünk a stresszhatásoktól, nyugodt, boldog személyiségre van szükségünk, kiegyensúlyozott, erős és aggodalmaktól mentes pszichével (lélekkel) kell rendelkeznünk. Az ember lelke pedig csak akkor lehet nyugodt és boldog, ha a Korán értékrendjét követi. S lám, a Koránban Allah számos ájában azt mondja, hogy a hívőkre szakínát azaz a bizalom érzését és nyugalmat küldött le. (Korán, 2:248; 9:26 és 40; 48:4 és 18) És Urunk hívő szolgáinak tett ígérete az egyik ája tanúsága szerint így hangzik:
„Aki jótettet cselekszik, lett légyen ő férfi, avagy nő, és (amellett még) hívő, azt bízvást jó életre fogjuk majd életre kelteni! És a fizetségüket a legjobb tetteik szerint fogjuk viszonozni.” (Korán, 16:97)
AZ ISTENBEN VALÓ HIT JÓTÉKONY HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE
Az utóbbi években végzett számos kutatás arra az eredményre jutott, hogy az Istenben való hit pozitív hatással van az ember egészségére. A kutatások szerint az Istenben hívők – Isten engedelmével – tovább élnek, mint azok, akik nem hisznek és életminőségük is messze fölülmúlja a többi emberét. Persze nem arról van szó, hogy az ember azért hisz, hogy egészséges legyen. Isten létezésére nagyon egyértelműek a bizonyítékok, minden értelmes és lelkiismeretes ember látja ezeket a bizonyítékokat és hisz bennük. Isten pedig, erényességükért és szép viselkedésükért cserébe egészséggel és erővel áldja meg a hívőket.
Az International Journal of Psychiatry in Medicine 2002. Februári számában kiadott elemzés szerint a magukat hitetleneknek tartó emberek:
● kétszer akkora valószínűséggel küzdenek emésztőszervi megbetegedésekkel, (mint a magukat hívőknek tartók)
● 21% -os a halálozási arányuk érrendszeri megbetegedésekben (beleértve a szívinfarktust és a rokkantságot is, melyek ezen betegségek folyományai lehetnek)
● és 66% - kal nagyobb arányban halnak meg légzőszervi megbetegedésekben, mint a hívő emberek
Azt is megállapították, hogy ha a gyógykezelés során terápiaként a vallást alkalmazzák, az nagy mértékben javítja a betegek állapotát.
Persze az egyik legpozitívabb hatása az emberre a vallásnak, az istenszeretetnek, az istenfélelemnek az, hogy védve van a stressztől magától. Egyértelmű, hogy az Istenben hívők türelmesebben és pozitívan tekintenek az egyes eseményekre, és erősebbek a nehézségekkel és az élet megpróbáltatásaival szemben. A hit eme csodálatos hatása miatt az USA-ban 125 orvosi karból 80 hirdet meg szemináriumokat a vallás és az egészség témakörében. Az USA-ban illetve Angliában is végeztek kutatásokat, melyekből kiderült, hogy a fohászkodás csökkenti a betegek problémáit és felgyorsítja a gyógyulás folyamatát. Urunk, Akinek egyik Neve Sáfi (azaz Gyógyító) így szól a Koránban:
„Vagy ki válaszol annak, aki szükségben van, amikor Hozzá fohászkodik, és (ki) hárítja el a bajt és tesz benneteket utódokká a földön? Vajon Allah mellett egy (másik) isten? Nem. A legtöbben azonban nem tudnak.” (Korán, 27:62)
Úgy tartják, a stressz vagy fő oka vagy pedig felgyorsítója olyan betegségeknek, mint az ízületi fájdalmak, a pszichés zavarok, sőt a rák. Ezért aki őszintén a vallás értékeit követve él és megóvja magát a stressztől, az – Isten engedelmével – védve lesz minden ilyen betegségtől. Kétségtelenül nagy szerepe van a vallásos értékeknek mindebben, a pozitív változás alapja pedig a hívők Isten iránti szeretete, alávetése és az, hogy mindig minden helyzetben Istennél keresnek oltalmat, Hozzá fohászkodnak. Természetesen, ha Isten úgy akarja, próbára teszi az őszintén hívő embert is mindenféle betegséggel és gonddal, ám az őszinte hívő akkor is vidám, boldog és alázatos marad, mert hisz abban, hogy a végzet, amit Isten elrendelt neki, a legszebb és legjobb módon alakul a számára.
A hívők tudják, hogy az erő egyetlen Birtokosa a mi Urunk. Az Ő kegyelmében keresnek oltalmat és bármi történjék is velük, fohászkodnak, miáltal kiegyensúlyozottak és életük mentes a stressztől. Ez pedig fontos szerepet játszik abban, hogy mind lelkileg mind testileg egészségesek.
A SZÍVEK ALLAH EMLÍTÉSÉTŐL LESZNEK BOLDOGOK
Az Amerikai Egészségügyi Kutatások Nemzeti Központjában David B. Larson és kutatócsoportja összegyűjtött néhány vizsgálati eredményt, mely a vallásos és a nem vallásos embereket hasonlította össze. Az eredmény nagyon érdekes volt. A hívők például 60%-kal kevesebben esnek áldozatul a szívbetegségeknek szemben azokkal, akiknek gyenge a hitük vagy egyáltalán nem hisznek. 100%-kal kevesebb náluk az öngyilkosság aránya, sokkal kisebb mértékben sújtják őket vérnyomásproblémák, a cigarettázók között is 7-ből 1-nek vannak ilyen gondjai.
Az orvostudomány neves tudományos forrásai közé tartozik a Tıpta Uluslararası Psikiyatri (Nemzetközi Pszichiátria az Orvostudományban) c. folyóirat, melyben közzétettek egy elemzést, ami rámutat arra, hogy azok, akik magukat a hitetlenek közé sorolják, sokkal többször betegszenek meg és rövidebb ideig is élnek. Kiderült, hogy a nem hívő emberek kétszer olyan nagy eséllyel lesznek gyomorbetegek illetve bélrendszeri megbetegedésektől szenvedők, mint a hívők, és 66%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy légzésszervi megbetegedésben fognak meghalni.
A világias pszichológusok az ilyen eredményeket általában úgy magyarázzák „pszichológiai ráhatás”. Ennek jelentése az, hogy a hit hangulatjavító, a jó kedélynek pedig része van az egészségben. Ez a magyarázat igaz is lehet egy részről, ha azonban tüzetesebben szemügyre vesszük ezt a kérdést, találunk valamit, ami még érdekesebb. Az Istenbe vetett hit sokkal erősebben befolyásolja a hangulatot, mint bármi más. Ebben a témában nagyon figyelemre méltó eredményekkel szolgáltak a Harvard Egyeten Orvostudományi Karáról Dr. Herbert Benson kutatásai, melyek átfogóan tanulmányozzák a vallásos hit és a testi egészség kapcsolatát. Benson, bár ő maga nem hisz, arra az eredményre jutott, hogy az Istenbe vetett hit és az istenszolgálat semmihez sem fogható mértékű pozitivitással van az ember egészségére. Benson elmondja, hogy arra az eredményre jutott, „semmilyen hit nem hoz olyan megnyugvást az elmének, mint az Istenbe vetett hit”.
Az orvostudomány még épp csak kezni felfedezni azt az igazságot, azt a titkot, amit a Korán egyik ájája így ad hírül: „…bizony a szíveket az Allahról való megemlékezés tölti el nyugalommal” (Korán, 13:28) Az Istenben hívő, Hozzá fohászkodó, Benne bízó emberek azért egészségesebbek mind lelkileg mind pedig testileg a többieknél, mert összhangban cselekszenek eredendő természetükkel. Azok a filozófiák és rendszerek, amelyek ellent mondanak az ember teremtésének, mindig csak fájdalmat okoznak, elszomorítanak és depresszív hangulatot okoznak.
A pszichés eredetű betegségek közül nagyon sok tulajdonképpen annak az eredménye, hogy az ember nem hisz Istenben és nem képes felmérni az Ő erejét. Ahogyan az imént már említettük, a hitetlenség lelki és spirituális értelemben óriási pusztulás előhírnöke, és fizikai szinten is komolyan romboló hatású. Ezeknél az embereknél a depresszió és a rossz hangulat miatt megfigyelhető, hogy gyengül az emlékezet, az ember szétszórt, nem tud koncentrálni, hozzászólásai zavarosak, viselkedése követlekezetlen, kontrollálatlan. Fizikai értelemben véve a test életereje megtörik és az illető kifárad. Ez oda vezet, hogy immunrendszere összeomlik és egymás után kapja el a betegségeket, vagy pedig nem bír kigyógyulni a már meglévő betegségeiből.
Nem csak a betegségek miatt, de azért is, mert nem él a vallás értékrendje szerint, szomorú, pesszimista, magányosnak érzi magát, úgy érzi, őt nem szeretik, ezért lelkileg letört, feszült. A szomorúság szükségszerűen kiütközik az arcán és a viselkedésén, nagyban csökkentve az illető élénkségét és életkedvét. Ezen okok miatt pedig a hitetlen társadalmak minden egyes tagja potenciális veszélyforrássá válik, amely bármikor kárt okozhat magának vagy a környezetének akár anyagi szinten, akár lelkileg.
Például egy hívő ember, nagyon ügyel arra, hogy szépen viselkedjen, hiszen tudja, hogy a túlvilágon mindenért számot fog majd adni. Nem veszekszik, nem károsít meg senkit, nem hagyja, hogy megvesztegessék, nem él szerencsejátékkal, nem féltékenykedik, nem hazudik. Aki viszont nem követi a vallás által szabott mértéket, az nyugodtan megteszi mindezt. Nem elég, ha valaki azt mondja: „én nem élek ugyan a vallás értékei szerint, de nem lopok és nem vagyok a szerencsejáték híve”, hiszen akiben nincsen istenfélelem, vagy nem hisz a túlvilági elszámolásban, az könnyedén elköveti ezeket, amint a körülmények megváltoznak.
Gonoszság, igazságtalanság, szomorúság, borúlátás, gondok, problémák, félelem, stressz, a biztonság hiánya, lelkiismeretlenség, aggodalom, harag, féltékenység, gyűlölet, kábítószerfüggőség, erkölcstelenség, szerencsejáték, visszaélések, lopás, verekedés, ellenségeskedés, bűntények, összetűzések, zsarnokság, halálfélelem – olyan csapások ezek, amiket a vallástól való elfordulás okoz a társadalmakban. Nehéz és problémákkal teli élet, ami azért ilyen, mert az emberek nem vetik alá magukat Isten akaratának és nem élnek úgy, erényesen, ahogyan Isten megparancsolta. Boldog, szeretetteljes és nyugodt élet csak hittel és erényességgel lehetséges.
