„Vajon ne Allahot, hanem egy másik ítélőbírát kívánjak, holott Ő az, Aki leküldte hozzátok az Írást - világosan megmagyarázva? Akiknek [már teelőtted] odaadtuk az Írást, azok tudják, hogy az valóban a te Uradtól küldetett le [hozzád]. Ne légy hát kételkedő a kételkedők között!” (Korán, 6:114)
Isten megteremtette az embereket és elhelyezte őket a Földön, mely a próbatétel helye, azért, hogy elválassza egymástól közülük azokat, akik jót cselekszenek és azokat, akik rosszat cselekszenek. Ezen kívül, hírnököket küldött az emberekhez, akiknek könyveket nyilatkoztatott ki, olyan könyveket, melyek parancsolatai segítenek megkülönböztetni a jó és a rossz dolgokat. Az emberiség története folyamán minden küldött igaz Írásokkal intette népét, ahová küldetett és az igaz útra hívta az embereket.
Idővel azonban a küldöttek által elhozott Írásokat az emberek megmásították, Isten parancsolatait olyan parancsokra cserélték, amelyek a tagadók érdekeit védték. Isten ezek után leküldte a Koránt, azt az ’útmutatót, mely az igaz útra vezet’, és ígéretet tett arra, hogy Ő Maga fogja a benne lévő előírásokat megvédelmezni az Ítélet Napjáig. Ezt a következő ája tanúsítja: „Bizony, Mi leküldtük az Írást. És bizony, Mi őrzői vagyunk annak.” (Korán, 15:9)
A Korán, és Mohamed próféta (béke legyen vele és Isten áldásai) szunnája (az utókorra hagyományozott mondásai, cselekedetei) az egyetlen forrás, amelyhez az emberek fordulhatnak, hogy minden helyzetre megoldást találjanak és megleljék az igaz utat. Akik ragaszkodnak az Íráshoz, mely Isten parancsolatait tartalmazza, és amelyet Isten védelmez, illetve Mohamed próféta (béke legyen vele és Isten áldásai) szunnájához, és megteszik azt, amit Isten megparancsolt nekik, nincs kétség, megtalálták a helyes irányt. Akik ezen a világon Isten parancsolatai szerint ítélnek és megteszik azt, amit Ő előírt, a túlvilágon is a győztesek közé tartoznak majd.
