Napjainkban nagyon sok kutatás témája, hány éves is az Univerzum, amelyben élünk. A leginkább érdeklődést keltő, és a kérdést leginkább megvilágító magyarázatra a Koránban találunk rá, amit Isten 1400 esztendővel ezelőtt nyilatkoztatott ki. A tudományos világ kutatásainak mai eredményei párhuzamba állíthatóak a Koránban megadott információkkal, miszerint Isten a világegyetemet hat nap alatt teremtette, ez pedig újra megerősíti, hogy ez egyike a Korán csodáinak.
A modern tudomány összhangban van a Koránnal, melynek egyik példája az Univerzum életkora: a kozmológusok az Univerzum korát 16-17 milliárd évre becsülik. A Korán pedig azt mondja, hogy az Univerzum teremtése 6 napba telt. Elsőre úgy tűnhet, nincs sok köze egymáshoz a két időintervallumnak, az összhang azonban nagyon is meglepő. A világegyetem korával kapcsolatosan ez a két szám áll a rendelkezésünkre, és valójában mindkettő helyes. Vagyis az Univerzum, ahogyan a Koránban áll, 6 nap alatt teremtetett, ez az időszak pedig megegyezik az általunk 16-17 milliárd évként érzékelt időszakkal.
1915-ben Einstein felvetette, hogy az idő relatív, és a helytől, az utazó személy sebességétől és az adott pillanat gravitációs erejétől függően, az idő folyásának tényezője is változik. A Korán 7 különböző ájában említi a világ teremtésének időtartamát. Ha figyelembe vesszük az idő folyásának ezen differenciáját, láthatjuk, hogy a Koránban leírtak összecsengnek a tudósok feltételezéseivel. A Koránban leírt 6 napot hat periódusként értelmezhetjük. Ugyanis ha számításba vesszük az idő viszonylagosságát, akkor a „nap”, mai értelemben véve, a Földön tapasztalt 24 órás időtartamot jelenti. Az Univerzum más pontján azonban, más időben és más feltételek között a „nap” ennél sokkal hosszabb időintervallum. Az ájákban (32:4; 10:3; 11:7; 25:59; 57:4; 50:38; 7:54) előforduló hat nap (sitteti eyyamin) kifejezés „eyyamin” tagja „napok” mellett azt is jelenti „korszak, időszak, pillanat, szakasz”.
Az Univerzum korábbi korszakaiban az idő sokkal gyorsabban telt, mint amihez most hozzá vagyunk szokva. Ennek oka pedig a következő: a Bing Bang (Ősrobbanás) idején az Univerzum egy egészen apró pontban sűrűsödött. Az óriási robbanástól napjainkig az Univerzum tágulása és térfogatának növekedése miatt az Univerzum határai több millió fényévnyi távolságra tolódtak. Ráadásul az Ősrobbanástól mostanáig az űr folyamatosan tágult, ez pedig jelentős dolgokat idézett elő az Univerzum óráját illetően.
Az Ősrobbanás pillanatában felszabaduló energia az egyetemes idő folyásának sebességét milliószor millió arányban (1012) lelassította. Az Univerzum teremtésekor az egyetemes idő folyásának tényezője – a ma érzékelhető formájában – milliószor millió arányban nagyobb volt, vagyis az idő gyorsabban telt. Vagyis amíg mi a Földön milliószor millió percet átélünk, addig az egyetemes időben ez mindössze egyetlen percet jelent.
Ha a 6 napos időtartamot az idő viszonylagosságának figyelembe vételével számoljuk, az 6 milliószor millió (vagyis trillió) lesz. Hiszen az egyetemes idő, milliószor millió arányban gyorsabban telik, mint a Földön tapasztalt idő. 6 trillió napnak pedig megközelítőleg 16.427 milliárd év felel meg. Ez a szám az Univerzum napjainkban becsült életkora.
6.000.000.000.000 nap / 365,25 = 16.427.104.723 milliárd
Másrészről, a teremtés 6 napjának mindegyike – a mi időérzékelésünkkel – egymástól különböző időtartamot ölel fel. Ennek oka az, hogy az idő folyásának tényezője az Univerzum tágulásával fordított arányban csökken. Az Ősrobbanástól kezdve, az Univerzum nagyságának minden megkétszereződésekor, az idő múlásának tényezője a felére csökkent. Ahogy az Univerzum növekedett, megkétszereződésének sebessége is egyre jobban lelassult. Ez a tágulási arány világszerte jól ismert tudományos tény, amit a Fizika Kozmológiájának Alapjai című tankönyvekben megtalálhatunk. Ha a teremtés egyes napjait, a földi idővel számoljuk ki, az alábbiak tárulnak fel előttünk:
Ha az idő kezdetétől fogva vizsgáljuk, a teremtés 1. napja (1. periódus) 24 órát vett igénybe. Ez az időszak viszont, aszerint, ahogyan mi érzékeljük az időt itt a Földön, 8 milliárd évnek felel meg.
A teremtés 2. napja (2. periódus) 24 órán át tartott. Ez viszont, szintén az általunk érzékelt idő szerint, az előző nap feléig, vagyis 4 milliárd évig tartott.
A 3. nap (3. periódus) szintén az előtte való nap fele, azaz 2 milliárd év.
A 4. nap (4. periódus) 1 milliárd esztendeig,
az 5. nap (5. periódus) 500 millió esztendeig,
a 6. nap (6. periódus) pedig 250 millió évig tartott.
Következtetés:
A teremtés 6 napja, vagyis 6 periódusa, földi idővel számolva 15 milliárd 750 millió év. Ez a szám nagymértékű párhuzamot mutat napjaink feltételezéseivel.
Minderre a XXI. század tudománya derített fényt. A tudomány ismét csak megerősítette azt a tényt, ami 1400 évvel ezelőtt a Koránban kinyilatkoztatott. A Korán és a tudomány közti megfelelés fényes bizonyítéka annak, hogy a Korán Isten sugalmazása, Istené, aki mindent tud és aki a Teremtő. Mindenható és Magasztos Urunk így közölte az egyik ájában, hogy a teremtés hat nap alatt történt:
A te Urad Allah, aki hat nap alatt megteremtette az egeket és a földet, aztán fölült a trónra… (Korán, 7:54)
