„Ti hívők! Hallgassatok Allahra és a küldöttére, ha olyasvalamire szólít benneteket, ami életet ad nektek! És tudjátok meg, hogy Allah az ember és a szíve közé lép, és hogy [majdan] Nála lesz gyülekezéstek!” (Korán, 8:24)
Az ember azt hiszi, hogy mindig mindent ő gondol a legjobban és ő hozza a legjobb döntéseket saját életét illetően. Van néhány szabály, amit felállított magában, s úgy gondolja, az lesz számára ’a legjobb’, ha élete ezen szabályoknak megfelelően alakul. Pedig ez komoly tévedés és nagyon sok embert érint.
Az embert Isten teremtette és közelebb van hozzá, mint a nyaki ütőere. Van, hogy az ember nem tud számos olyan dologról, ami vele kapcsolatos, nincsen tudatában bizonyos őt illető dolgoknak, Istennek azonban tudomása van mindenről. Hiszen kizárólagos Ura az ember külsejének, belsejének, gondolatainak, tudatalattijának. Az ember azt sem tudja, mi fog történni vele a következő pillanatban vagy már rég elfelejtett bizonyos dolgokat, amik a múltban estek meg vele. Isten azonban nem felejt és nem téved. Ura mindennek, ami az emberrel a múltban történt, és mindannak, ami a jövőben történni fog vele. Ezért aki tudja, mi ’a legjobb’ az ember számára, az csakis Isten, Aki megteremtette őt és ismeri életének minden pillanatát.
A következő ája a Koránból egyértelműen felhívja a figyelmet erre az igazságra: „...Lehet, hogy valami ellenetekre van, noha az jó nektek, és lehet, hogy szerettek valamit, noha az rossz nektek. Allahnak tudása van, ti azonban nem tudtok.” (Korán, 2:216)
Így aztán az ember feladata az, hogy engedelmeskedjen és elfogadja az igazi utat, amelyet Isten megmutat neki s amelyre hívja őt, vagyis azt az utat, ami ’életet ad nektek’. Isten, ezt az egyenes utat Mohamed prófétán (béke legyen vele) keresztül nyilatkoztatta ki a Koránban, és ekképpen tudatta az emberekkel. Isten ájái egyenként rámutatnak arra, hogy mi mindent kell az embernek életében megtennie, milyen életet kell élnie, és hogyan kell viselkednie ahhoz, hogy üdvözüljön.
