„És ha megbetegszem, akkor Ő gyógyít meg” (Korán, 26:80)
Az ember, kétségtelenül akkor érti meg leginkább önnön gyengeségét, és akkor veszi észre leginkább, mennyire szükséget látó is ő, amikor megbetegszik. Minden betegség más-más testi és lelki panaszokat vált ki az emberből. Ám mindegyik bölcs teremtés bizonyítéka. Isten erejének legnyilvánvalóbb bizonysága, hogy egy szemmel nem látható vírus is felismerhetetlen állapotba juttathatja az embert, olykor pedig nem is lehet diagnosztizálni az ember testébe bejutó mikróbát. A tudósok egyetlen vírus elpusztításáért is kísérleteket, kutatásokat végeznek, ez pedig Isten teremtésének felsőbbrendűségét mutatja.
A betegséget Isten adja, ezért annak elmúlása is teljes mértékben Isten akaratától függ. Isten, az Ő Sáfi (Gyógyító) tulajdonságának köszönhetően, véget vet a betegségnek, amikor úgy akarja. Mindemellett hiába a világ összes orvosa, hiába a legfejlettebb technológia és eszközök, hiába a legfrisebben felfedezett gyógyszerek, ha Isten nem akarja, az illető nem fog meggyógyulni. A gyógyszerek csupán eszközök a betegség enyhüléséhez. Ha Isten úgy akarja, a kezelést eszközzé téve, meggyógyítja az embert. Ha viszont Isten nem akarja, egy nagyon triviális betegség is az illető halálát okozhatja.
Amit az embernek ilyen helyzetben tennie kell az az, hogy elismeri önnön gyengeségét Urunk végtelen ereje mellett, és probléma idején mindig Hozzá fordul segítségért. Jób próféta viselkedése, türelme és alávetése a gondban, amit a sátán okozott neki, minden hívő számára követendő példa. Isten válaszolt az ő fohászára és megmentette őt a bajban. Jób próféta pedig elnyerte jutalmát türelméért és azért, hogy csakis Istenhez fordult.