A Korán, a „lá iláhe illallah” paranccsal hozza tudomásunkra, hogy a Magasztos Allahon kívül nem létezik más isten. S bár Allah egyedüli erő és hatalom volta teljesen nyilvánvaló, vannak emberek, akik más lényeknek tulajdonítanak erőt Allah helyett. A Korán mindazonáltal bölcsen példázza, hogy menthetetlenek azok, akik Magasztos Urunk helyett más teremtményektől várnak segítséget, és hogy akiket társaknak vélnek Allah mellett, azoknak nincsen erejük:
Őt illeti meg az Igazság fohásza. Azok pedig, akikhez Rajta kívül fohászkodnak, nem hallgatnak rájuk semmiben – hacsak nem úgy, mint mikor valaki kinyújtja a tenyerét a víz felé, hogy az elérjen a szájához, anélkül, hogy elérhetné azt. A hitetlenek fohásza tévelygésben (hangzik el). (Korán, 13:14)
Az ájában egy olyan ember példája hangzik el, aki kinyújtja a kezét a víz felé, aztán nem emeli azt a szájához. Amíg kezét nem emeli a szájához, addig a víz sem jut el hozzá. Azoknak a példája is, akik Allahon kívül mástól remélnek segítséget, pont ennek az embernek a példájához hasonlít. Azoknak, akiktől a segítséget várják, egyáltalán semmi erejük nincsen. Mindazok, akiktől az ember segítséget vár Allah helyett, csakúgy Allah teremtményei (mint ők maguk); az Ő akaratából nyertek létezést, az Ő akaratából élnek. Allah az, Aki megsegít (Akitől a gyógyulás származik) és Aki ellát, Allah az, Aki megnevettet és megríkat. Röviden szólva, Rajta kívül minden és mindenki rendkívül gyenge, rendkívül szegény, rendkívüli módon szükséget látó. Nincsen saját maguktól származó erejük és képességeik, és még magukon sem képesek segíteni. Magától értetődik hát, hogy Allahon kívül nincsen senki, akiben meg lehet bízni, akitől segítséget lehet remélni, akitől valamit is lehetne kérni vagy várni.
Vannak emberek, akik nem tudják ezt és ezért nem képesek olyan átéléssel hinni, ahogyan kellene és számos dologban gondjaik vannak emiatt. Az emberektől várnak szeretetet, tiszteletet, tetszést, igaz barátságot, hűséget, érzékenységet, türelmet, megbocsátást és más jó dolgokat is. Ugyanakkor azt is hiszik, hogy ezeket a dolgokat képesek saját óvintézkedésük, igyekezetük révén, saját erejükből elérni. Jóllehet Allah az, Aki ellátja az embert, Aki megszépíti az életét, Aki megszeretteti őt másokkal, Aki tiszteletet ébreszt másokban az illető iránt. Bármennyire is igyekezzék az ember, önmagától nem képes befolyásolni a dolgokat és eseményeket. Bármit ér is el az ember, akár anyagi szempontból, akár lelkileg, mindent Allah teremt meg (a számára). Allah, a Koránon keresztül így szól az emberekhez ezt az igazságot illetően:
…Mondd (ó Mohammed): „A kegy bizony Allah kezében van, annak adja, akinek akarja. Allah bizony Bővelkedő, Mindent Tudó. Azt tünteti ki az irgalmával, akit akar. Allah hatalmas kegyelmű.” (Korán, 3:73-74)
Aki tudja azt, hogy Allahon kívül nem létezik más isten, annak minden nagyon könnyű, mert míg Allah tetszését követi, úgy él, hogy reméli, üdvözülhet ezen a világon is és a túlvilágon is.
