Legyél hát türelmes, szép türelemmel! (Korán, 70:5)
A türelem, a hívő ember egyik legfontosabb ismérve. A türelmet az teszi még értékesebbé, ha „szép”. Mit jelent ez?
Allah, nagyon sok olyan helyzetet teremt egy muszlim ember életében, amiben türelmesnek kell mutatkoznia. Az, hogy gyengék vagyunk, képtelenek bizonyos dolgokra, hogy megbetegedhetünk, vagy olyan emberekkel találkozunk, akiket Allah azért teremt, mert nevelni akar minket általuk, vagy a hitetlenek bántásai és sértéseik, csak néhány a földi világhoz tartozó próbatételek közül. Allah, a Koránon és a hadíszokon – azaz a Prófétai Közléseken – keresztül arra tanít minket, hogy csodálatos dolog abban a reményben és azzal a vággyal élni, hogy majdan a Paradicsom Kertjébe kerülünk, ahol végtelen szépség tükröződik. A muszlim - vagyis magát az Isteni akaratnak és döntésnek alávető ember - mindamellett, hogy szívből reméli ezt Allahtól, türelmet is kell, hogy tanúsítson: rendkívül bölcsen, türelmesen, szép türelemmel viseltetik a földi élet hiányosságaival szemben.
A szép türelem leginkább arról ismerszik meg, hogy az ember szívét nem a keserűség, hanem a nyugalom tölti el. Aki ilyesfajta türelmet tanúsít, az bizonyos abban, hogy Allah minden helyzetet a legszebb, legjobb, legbölcsebb módon teremt meg számára. Nyugalmat sugároz arca, nyugalom tükre a lelke, és a beszéde. Sugárzik belőle a kiegyensúlyozottság, önkifejezése érett és alázatos.
Aki szép türelmet tanúsít, annak számára öröm forrása a türelem, mert tudatában van annak, hogy szolgálatot teljesít, és annak, hogy Allahért türelmes. Ahogyan az ember hálás Istennek, amikor bőségben, jólétben él, és megpróbálja ezt a bőséget azzal viszonozni, hogy a lehető legjobb módon használja, és úgy szívében, mint szavaival valóban hálás mindezért, úgy a türelmet igénylő helyzeteket is Allahtól származó áldásként kell felfognia. Tudnia kell, hogy az egyes szituációk által, amikhez türelmesen viszonyul, Allah voltaképpen valami jót készít elő a számára, az Ő bölcsessége szerint.
A szép türelemben számos bölcsesség rejlik. Közülük az egyik az, hogy a türelem gyakorlása közelebb viszi az embert Istenhez, illetve elmélyíti-megerősíti az őszinte hívő Isten iránt érzett szeretetét. Aki, hogy elnyerje Isten tetszését, türelmes egy nehéz helyzetben vagy valamilyen betegséggel szemben, annak tudnia kell, hogy Isten szemében minden türelemmel viselt másodperc, sőt minden pillanat rendkívüli értékű. A túlvilágon nem lehet ugyanaz a jutalma annak a próbatételnek, ami szép türelmet igényelt és amiért semmit sem kellett tenni vagy csak igen keveset.
Ha valaki Isten elégedettségének elnyerésére törekszik egy ügyben, s közben valami más ügyet illetően türelmet tanúsít, cselekedetei még értékesebbek lehetnek. Nem egyenlő például az önzetlen viselkedés attól, aki beteg és attól, aki teljesen egészséges. Vagy például az a beteg, aki egyébként Isten kedvéért egy készséges és jótét lélek, sokkal mélyebben átérzi annak örömét, hogy türelmet gyakorolhat.
Mindamellett, hogy türelmes, a hívő lélek elgondolkodik, vajon Allah miféle bölcsességeket rejtett azokba az eseményekbe, amiket megteremt a számára. Tisztában van azzal, hogy az egyes helyzetek nem véletlenül alakulnak, hanem Allah teremti őket kifejezetten az illető számára azért, hogy hitét megerősítse, erkölcsét megszilárdítsa. Aki hisz, az hálát ad Istennek, amiért türelmes lehet, hiszen a türelem gyakorlása az istenszolgálat egyik módja. A szép türelem erősíti a hitet, ezért a hívő sokszor megemlékezik Allahról. Ezzel annak eszköze lesz, hogy a többi muszlim is megemlékezzék.
A hívő mindenképpen a dolgok jó oldalát nézi. Isten azért teremt minden egyes helyzetet, hogy ő, a szolga türelmes lehessen. Aki hisz, az nem a nehézségekre fekteti tehát a hangsúlyt, hanem áldásként fogja fel az egyes szituációkat.
A muszlim hívő élete végéig türelmes marad, az apró dolgok terén ugyanúgy, ahogy a nagy dolgokban, hiszen ezt tanulta Istentől a Korán által. A legszebb erkölcs az övé, szép türelméért pedig Isten tetszését reméli.
