„Elif, Lám, Mím. A bizánciak legyőzettek a legközelebb eső földön. Ám legyőzetésük után, ők fognak győzelmet aratni. Néhány éven belül – Allahé a döntés: korábban és később [egyaránt]-, és azon a napon örvendeznek majd a hívők” (Korán, 30:1-4)
Egy másik csoda ezekben a versekben egy olyan geológiai tény bejelentése, amelyet ekkoriban még senki nem ismerhetett. A szúra harmadik verse azt mondja, hogy a bizánciak a legalacsonyabban fekvő földön szenvedtek vereséget. Az arab kifejezést, „Edna al Ard”, sok fordításban „közeli helynek” fordítják. De ez nem a szó szerinti jelentése. Az edna a „deni” arab szóból származik, amely azt jelenti, hogy alacsony, az ard pedig azt, hogy világ. Edna al Ard azt jelenti, „a világ legalacsonyabb helye”.
Néhányan a „legközelebb” jelentést részesítették előnyben a Korán fordításakor az arabok közelségét szem előtt tartva. De a szó valódi értelme egy nagyon fontos földrajzi tényre mutat rá, amit képtelenség, hogy bárki is ismerhetett volna a Korán kinyilatkoztatásának idején: a világ legalacsonyabb helye a Holt-tenger medencéje, ahol a bizánciak 614-ben vereséget szenvedtek.
Mint azt korábban is említettük, a keresztény Bizánc számára a legnagyobb csapás a Szent Kereszt elvesztése volt ebben az ütközetben.
Nagyon érdekes, hogy a bizánciak és perzsák közötti háború lényeges lépései valóban a világ legalacsonyabb pontján történtek. Ez a hely a Holt-tenger medencéje, amely Szíria, Palesztina és Jordánia találkozási pontjánál fekszik. A Holt-tenger, 395 méteres tengerszint alatti magasságával, valóban a világ legalacsonyabb helye.
A legérdekesebb az, hogy a Holt-tenger tengerszint feletti magasságát csak modern mérési eszközökkel lehet meghatározni. Akkoriban senki nem tudhatta, hogy ez a világ legalacsonyabb helye, a Korán mégis ezt mondta róla. Újabb bizonyíték arra, hogy a Korán isteni kinyilatkoztatás eredménye.
