Egy ája magyarázata: Korán, 2:257

„Allah oltalmazója azoknak, akik hisznek, Ő kivezeti őket a sötétségből a világosságba. S azok, akik tagadnak, azoknak oltalmazóik az istenségek, akik kivezetik őket a világosságból a sötétségbe. Ők a Pokol követői, s amott vannak ők mindörökkön örökké.” (Korán, 2:257)

Az embernek egyetlen igaz barátja, egyetlen segítője van ezen a világon is és a túlvilágon is. Ő Allah, a világok Ura. Igazság ez, amit Urunk hírül adott a fenti Korán ájában. Isten minden nehézségben szolgája mellett áll és az ő segítője. Vele van mindig, attól a perctől kezdve, hogy megszületik, egészen a halál pillanatáig. Isten mindig megvédelmezi hívő szolgáját.

Az ája folytatása arról az örömteli eseményről tudósít, hogy Isten a sötétségből a fénybe vezeti a szolgáit, vagyis kiemeli őket a közömbösség állapotából és megóvja. Amennyiben az ember nem hisz, életének nagy része szomorkodással, gondokkal telik, féltékenység emészti, reménytelenség fogja el, bosszúvágy vagy gyűlölet fűti. Ez a sötét lelkiállapot azonban egyszeriben eltűnik, ha az ember hisz Istenben, és aláveti magát Urunknak, aki végtelen erejű és hatalmas. Isten a Koránban hírül adta, hogy mindenféle hiányosságtól és hibától megtisztítja azokat, akik hisznek Benne.

Azok barátja pedig, akik megtagadják Urunkat (magasztaltassék a Mindenható Allah), a sátán. A sátán megpróbálja letéríteni az embereket Isten útjáról – ezt Isten szintén értésünkre adja – a Pokol tüzébe vezeti azokat, akik őt választják barátjuknak. A hitetleneket a túlvilágon a Pokol örökké tartó büntetése várja, az ája utolsó soraiban ezt olvashatjuk.

Akik hisznek Istenben, és hitükben őszintének mutatkoznak, azok tisztességes és szép élettel gazdagodnak, hiszen Isten békés életet biztosít szolgáinak, amíg azok a vallás szabta erkölcsöt megtartva hűek ígéretükhöz. Az igazán nagy ajándékkal pedig majd a túlvilágon kedveskedik nekik.