Az egyik legfontosabb, ám legkevésbé ismert jellemzője Darwinnak a rasszizmus: a fehér európaiakat "fejlettebbnek" tartotta, mint a többi embert. Darwin feltételezte, hogy az ember majomszerű lényekből fejlődött ki, de úgy vélte, hogy egyesek kevésbé fejlődtek, mint mások, és ezek még mindig a majmokhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak. Az ember származása című könyvében, amelyet A fajok eredete után adott ki, bátran emlegeti "a különböző emberfajok közötti nagyobb különbségeket".1 Könyvében Darwin a négereket és az ausztrál őslakosokat a gorillákkal tartotta egyenértékűnek, és kifejtette, hogy velük majd "leszámolnak a civilizáltabb emberfajok". Azt írta:
Valamikor a jövőben, nem is évszázadok múlva, a civilizált emberfajok csaknem biztosan ki fogják irtani, és helyettesíteni fogják a vadembereket az egész világon. Ugyanekkor az emberszabású majmok. is kétségkívül ki fognak halni. A szakadék elmélyül az ember és legközelebbi rokonai között, mert, remélhetőleg, a mostani kaukázusi emberfajnál is civilizáltabb ember és alacsonyabb rendű majom, például a pávián között áll majd fenn, és nem pedig a néger vagy az ausztrál őslakos és a gorilla között, mint jelenleg. 2
Darwin teljesen értelmetlen ötleteiből nem csak elméleteket kovácsoltak, hanem olyan helyzetbe is hozták őket, hogy a rasszizmus legfontosabb "tudományos alapjává" váljanak. Feltételezve, hogy az élőlények a létért folytatott küzdelem során fejlődtek ki, a darwinizmust még a szociológia is átvette, és a "szociodarwinizmus" nevű irányzatot hozta létre belőle.
A szociodarwinizmus szerint a ma létező emberfajok a fejlődés küönböző lépcsőfokain állnak, amelyek közül az európai a legmagasabb szintű, a többi pedig még mindig "majomszerű" tulajdonságokkal bír.
Charles Darwin fiának, Francis Darwin kiadásában megjelent "Charles Darwin élete és levelezése" című könyv címoldala |
Darwin, az általa alsóbbrendű fajoknak tekintett nemzetek közé sorolta a hatalmas török nemzetet is! Az evolúciós elmélet védelmezője W. Graham-nak 1881. június 3-án kelt levelében így fejezi ki rasszista gondolatát:
"...be tudom mutatni Önnek, hogy a természetes kiválasztódáson alapuló küzdelem többet használt és használ a civilizációk felemelkedésének, mint feltételezték. Gondolja csak el, néhány évszázaddal ezelőtt, amikor Európába betörtek a törökök, milyen óriási veszélyt jelentettek Európa népeinek szemében. Ma viszont ez egy igencsak ostoba gondolat. A civilizált európai népek az életben maradásért folytatott küzdelmük során felülkerekedtek a TÖRÖKÖK BARBÁRSÁGÁN. Ha a világ nem is túl messzi jövőjét nézem, azt látom, hogy AZ EFFAJTA ALSÓBBRENDŰ FAJOK nagy része civilizált, magasabb rendű fajokba fog beolvadni (vagyis eltűnik). 3
A szóban forgó könyv 285. (balra) és 286. (jobbra) oldala Darwin leveleiről, melyek tele vannak gyalázkodással a törökökre nézve. A Darwin által kaukázusinak nevezett fajok az európaiakat jelentik. (A modern antropológia azt állítja, hogy az európai fajok a Kaukázus vidékéről származnak.) |
Amint látjuk, Charles Darwin a barbár és alsóbbrendű faj kifejezéseket használja a nemes török nemzetre, amelyet a nagy vezér, Atatürk így dicsért: a törökök jelleme kiváló, a török nemzet szorgalmas, okos és a törökök a legmélyebb bizalmam forrása, végtelenül büszke vagyok rájuk. Jóllehet az emberek között nem lehet a faj alapján különbséget tenni. Egy nemzet csak a kultúrájával és erkölcsével tud felemelkedni és fölénybe kerülni. A nagy török nemzet pedig rég meggyökeresedett kultúrát tekinthet magáénak, olyan tiszteletreméltó nemzet, amely kiváló erkölccsel rendelkezik s e tulajdonságaival irányt szabott a történelemnek. A török nemzet a történelem nyolc világbirodalma közül a harmadikat uralta; s a civilizációk, melyeknek alapjait lerakta, fejlett kultúrájának, magasfokú intelligenciájának, erkölcsének és hitének köszönhetően jöttek létre.
Darwin azzal, hogy a törököket barbának és alsóbbrendű fajnak nevezte, valójában a korabeli Európa imperialista hatalmainak törökellenességét bizonyította. A törökség irányítását és hatalmát megtörni (megsemmisíteni) kívánó erők a darwinizmusban találták meg azt az alapgondolatot, amit kerestek.
Ezek az erők a török szabadságharc idején ezeket a visszataszító gondolatokat próbálták felhasználni, ám óriási csalódás érte őket, amikor a török nemzet elszántságának, bátorságának és határozottságának tanúi lettek.
Akik pedig ma Törökországban a rasszista és törökellenes Darwin elméletét védelmezik, amely mellőz bármiféle tudományos alapot, talán nincsenek tudatában, de ugyanezeket a politikai célokat szolgálják.
1. Benjamin Farrington, What Darwin Really Said. London: Sphere Books, 1971, ss.54-56
2. Charles Darwin, The Descent of Man, 2, baski, New York: A L. Burt Co., 1874, s. 178
3. Francis Darwin, The Life and Letters of Charles Darwin, Cilt 1, New York: D. Appleton and Company, 1888 ss. 285-286