Hazudozás vagy becsületesség?
Egyes emberek legnagyobb hibáinak egyike az, hogy nem az Isteni kinyilatkoztatás a Korán logikájával közelítenek a dolgokhoz, hanem saját gondolatmenetük szerint illetve a társadalomban elterjedt értékrend alapján ítélnek. Ezért aztán előfordul, hogy könnyedén, gondolkodás nélkül jóváhagynak olyan viselkedést, ami Istennek egyáltalán nem tetsző és a túlvilágon büntetést érdemel, ezek felett szemet hunynak vagy vakmerően alkalmazzák őket. A hazudozás is az ilyen viselkedéshez tartozik. A társadalomban bármennyire is negatív tulajdonságnak tartják a hazudozást, olykor mégis elsiklanak felette. Ez azért van, mert az emberek nagy része szokásává tette ezt a komoly személyiségtorzulást. Isten a Koránban ekképpen adja hírül ezt a tényt:
„És ha te azok nagy részének engedelmeskedsz, akik a földön vannak, akkor tévútra visznek téged, Allah útjától [messze]. Vélekedéseket követnek csupán és nem tesznek mást, csak találgatnak.” (Korán, 6:116)
Ha két ember tartózkodik egy helyen és ott valami eltörik, nincs is szükség rákérdezni „ki törte el?”, hiszen ha nem az, aki megkérdezte, akkor a másik. Ennek ellenére előfordul, hogy az, aki eltörte hazugsághoz folyamodik, s azt mondja „nem én voltam”, ezzel saját megközelítése szerint „abban a pillanatban megúszta a dolgot”. Saját magát igen rossz helyzetbe hozza, de ez akkor nem tűnik fel neki. Egyrészt nyilvánvaló, hogy hazudik, így tartásán, amit menteni próbált, még inkább csorba esett, másrészt – és ez még fontosabb – úgy cselekedett, ahogyan az Istennek nem tetsző.
Hazudozás?
Az evilági életben az az ember, aki hazudik, ravaszkodik vagy kétszínűsködik, első ránézésre talán némi haszonra tesz szert. Ez viszont csupán a látszat. A hazug ember végül mindig veszít. Ezen a világon elveszíti az igaz barátságot, a szeretetet, a bizalmat, az őszinteséget, a közelséget, nem lehet nyugodt és nem lehet boldog; ami pedig a túlvilágot illeti, ott kegyetlen büntetés sújthatja majd. Isten, a hazug emberek helyzetéről azt mondja:
„Pusztuljanak a találgatók, akik (a tudatlanság) örvényében ügyet sem vetnek (semmire)!” (Korán, 51:10-11)
Miért hazudik az ember?
Becsületesség?
A becsületes ember olykor nehézségekbe ütközik. Mivel azonban egyenes és őszinte, mindig nyer. Példás erkölcséért Isten ezen a világon és a túlvilágon is áldásával, kegyelmével, szeretetével és elégedettségével jutalmazza, és megadja neki a Paradicsom Kertjeit. Isten, a Koránban így adja tudtunkra a becsületes és őszinte hívők jutalmát:
„Allah azt mondta: ’Olyan nap ez, amikor az igazaknak hasznára válik igaz mivoltuk.’ Kertjeik lesznek [majdan], amelyek alatt patakok folynak és örökre ott fognak időzni. Tetszését leli bennük Allah [akkoron] és ők is tetszésüket lelik Benne. Nagy diadal lesz ez.” (Korán, 5:119)
Miért becsületes az ember?
Azért, mert
Mohammed Próféta (béke legyen vele és Isten áldásai) az alábbi bölcs szavakkal biztatta az embereket arra, hogy ne távolodjanak el az igazságtól, és hogy a hazugságtól óvakodniuk kell:
„Ti maradjatok becsületesek, hiszen a tisztesség bizonyosan jót hoz birtokosának. A jó a Paradicsom felé vezet. Amíg egyenesek vagytok és a becsületességet keresitek, Isten Színe előtt őszintének jegyeztettek fel. Óvakodjatok a hazugságtól, bizony a hazugság az embert bűnbe viszi, a bűn pedig a tűz, vagyis a Pokol felé vezet. Amíg a szolga hazudik és a hazugságot keresi, addig Isten Színe előtt hazugnak íratik fel.” (Mehmed Zahid Kotku, Hadislerle Nasihatlar, 1. kötet, 279.o.; Buhari és Muszlim)
