ADNAN OKTAR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Adnan Oktar, 1956-ban született Ankarában. Könyveit Harun Yahya álnéven írja. Életét teljes mértékben arra tette fel, hogy a Mindenható Isten létéről és egyedülvalóságáról beszéljen az embereknek, és hogy a Korán erkölcsét terjessze. Már egyetemi éveiben, s azóta is folyamatosan e szent célt szolgálta, soha nem ijedve meg a nehézségektől. Ma is óriási türelemmel és határozottsággal folytatja szellemi küzdelmét, minden elnyomás ellenére.

Az alábbiakban Adnan Oktar életrajzával ismerkedhet meg az olvasó:

Adnan Oktar, 1956-ban született Ankarában, és egészen gimnáziumi tanulmányainak elvégeztéig itt élt. Kötődése az Iszlámhoz ezekben az években nagyon megerősödött. Szinte minden Iszlám tudós művét elolvasta, ezzel mélyítve már meglévő tudását. Ugyancsak ezekben az években határozta el, hogy az Iszlám erkölcsét elmeséli az egész emberiségnek, a helyes felé, a szép felé fogja hívni az embereket.

1979-ben, több ezer jelentkező közül harmadikként felvételt nyert a Mimar Sinan Egyetemre, s hogy tanulmányait folytathassa, Isztambulba költözött. Oktar Úr, aki Isten fenséges teremtésének lenyomatát látja a művészetben, gyermekkora óta tehetségesen festegetett, időnként szürrealista képeket készített. Sok festménye van, amit barátainak ajándékozott. Emellett, nagyon érdeklik az állatok, a növények, a virágok, ezekre úgy tekint, mint Isten magasztos teremtésének egy-egy darabjára. Szeret kertépítéssel, belsőépítészettel és beltéri díszítéssel foglalkozni.

A Mimar Sinan Egyetemen eltöltött évek

Amikor Adnan Oktar megkezdte tanulmányait a Mimar Sinan Egyetemen, az egyetemet illegális marxista-kommunista szervezkedések tartották befolyásuk alatt. Az akadémikusok, a fakultáns tanárai, de még a diákok közt is, erőszakos ateista és materialista irányzatok uralkodtak. Sőt, bár bizonyos tanárok óráinak tananyagához egyáltalán nem kapcsolódott, lépten-nyomon a materialista filozófiát illetve a darwinizmust propagálták.

Egy ilyen környezetben, ahol a materialista világnézet volt az irányadó és a vallást és az erkölcsi értékeket nem tisztelték, sőt szinte teljességgel elutasították, Adnan Oktar Istenről, az Ő létéről és egyedülvalóságáról kezdett el beszélni az embereknek. Az egyetem szomszédságában épült Molla Dzsámiban ő volt az egyetlen ember, aki nyíltan imádkozott.

Ahogyan édesanyja, Mediha Oktar is meséli, ebben az időszakban Adnan Oktar csupán néhány órát aludt éjszakánként, idejét olvasással, jegyzeteléssel és mappák készítésével töltötte. Több száz könyvet átolvasott, melyek a marxizmusról, a leninizmusról, a maoizmusról, illetve a kommunizmusról és a materializmusról szóltak, köztük alapműveket. Behatóan tanulmányozott klasszikus műveket és ritkaságokat egyaránt. Részletes kutatómunkának vetette alá az evolúció elméletét, amely úgymond tudományos alapját képezi ezeknek az ideológiáknak, információkat és dokumentumokat gyűjtött, amelyek fellebbentik a fátylat e tudománytalan elmélet következetlenségeiről. Oktar Úr, rengeteg információra tett szert a sok ésszerűtlenségről, ellentmondásról és hazugságról, amelyek ezekben az istentagadáson alapuló, hamis filozófiákban rejlenek, és ezen tudása alapján az embereket az igazságra hívta. Mindenkinek, beleértve az egyetem diákjait és tanári karát is, Isten létezéséről, az Ő egyedülvalóságáról, és a Korán erkölcséről beszélt. Az egyetemi kávézóban, a folyosókon vagy az óraközti szünetekben folytatott beszélgetéseiben, a materializmus illetve a darwinizmus csalásaira közvetlenül azokból a könyvekből idézve világított rá, amelyeket ezekről az ideológiákról forrásként elolvasott.

Adnan Oktar, elsősorban az evolúció elméletének megcáfolására helyezte a hangsúlyt, amelyre a materializmus és az ateizmus is támaszkodik. Oktar Úr úgy véli, hogy a darwinizmust, már attól kezdve, hogy felbukkant, ateista illetve materialista körök pártolják. Adnan Oktar tisztában van azzal, hogy a darwinizmust napjainkban is ugyanezek a csoportok védelmezik különféle ideológiákkal, és ugyancsak ők fáradoznak az elmélet életben tartásán, ezért úgy gondolja, hogy a darwinizmus bukása hatalmas vereséget mérne az említett irányzatokra.

Adnan Oktar tehát, elsősorban azon munkáira fektetett nagy hangsúlyt, amelyek ennek a csalásnak a hiteltelenségét erősítik meg, amely több mint száz esztendeje befolyása alatt tartja az embereket, eltávolítva őket a vallási erkölcs gyakorlásától. Oktar úgy gondolta, hogy az úgymond tudományos darwinizmus valódi arcát leghatásosabban úgy leplezheti le, ha ugyancsak a tudományhoz fordul. Így született meg széleskörű ismereteinek és munkáinak összefoglalásaként Az evolúciós csalás című könyv. Ennek a kis könyvnek kiadását, családi örökségéből, ő maga finanszírozta. Ezután pedig ingyen terjeszteni kezdte az egyetem diákjai között.

Ez a könyv, átfogó munka arról, hogy az evolúciós csalásnak semmiféle tudományos értéke nincsen, hanem csupán megtévesztés. Sokan azok közül, akik olvasták ezt a művet és beszéltek Adnan Oktarral, nyilvánvalóan felismerték az evolúciós elmélet tudománytalanságát. Adnan Oktar, tudományos, világos és érthető stílusban bizonyította be, hogy egyetlen élőlény sem jöhet létre véletlenek folytán, hanem Isten teremtette meg az Univerzumot és minden élőt, ami benne van. Ennek ellenére egyes diákok, bár egyértelműen látták az igazságot, a materialista gondolkodásmódhoz való elvakult ragaszkodásukban határozott tagadásukat hangoztatták.

Az egyetem militáns diákjai között volt, aki nyíltan meg is fenyegette Oktart, hogy az életével játszik, ha nem hagy fel tevékenységével. Ez az elnyomás és fenyegetés azonban csak növelte Oktar Istenhez való kötődését és megerősítette őt elhatározásában. A materialista és ateista csoportok kemény reakciója és aggodalma is egyik ékes bizonyítéka volt annak, hogy Adnan Oktar jó úton jár.

Az egyetemen voltak vallásos emberek is, akiket ebben a terrorista, ateista és materialista áramlatok uralta környezetben hitük miatt háborgattak. Azokban az években Törökországban nagyon sok fiatalt gyilkoltak meg kegyetlenül, világnézeti feszültségek miatt. Ilyen körülmények között Adnan Oktar, Isten létét, egyedülvalóságát, és a Korán igaz voltát nyíltan tanította az embereknek. Az egyetemen, ahol senkinek sem volt bátorsága felfedni hitét, ő átjárt a Molla Dzsámiba és rendszeresen imádkozott, kicsit sem rettenve meg a támadásoktól és fenyegetésektől.

Adnan Oktar egymaga volt csak, amikor a Mimar Sinan Egyetemen az Iszlám erkölcsről beszélni kezdett. Több mint három éven át, senki sem akadt, aki támogatta volna őt nézeteiben. Ez azonban mit sem változtatott elhatározásán. Tudta, hogy egyetlen barátja Isten, és mindezt csakis Isten megelégedéséért teszi.

Minden idejét, energiáját és lehetőségeit egyetlen célnak szentelte: elnyerni Isten tetszését, kegyelmét és Kertjét, és a vallás értékeit közvetíteni minden embernek…

Első ízben, 1982-ben néhány fiatal a Mimar Sinan Egyetemről úgy döntött, hogy támogatni fogja Adnan Oktart szellemi küzdelmében. Hónapok és évek teltek el, s egyre többen lettek azok, akik azonosultak nézeteivel. Adnan Oktar beszélgetéseket szervezett ezekkel a fiatalokkal, a téma pedig a szülőföld és a nemzet szeretete, a nagy vezető, Atatürk nyomdokain való haladás fontossága, a teremtés bizonyítékai, Mohamed Próféta (Béke legyen vele) példás jelleme, Urunk parancsai, amiket a Koránban fektetett le, a Korán erkölcsi értékei, illetve az akkoriban uralkodó eszmék, a materializmus, az ateizmus és a darwinizmus érvénytelensége voltak. Ebben az időszakban és későbbi élete során is, Adnan Oktar nagyon sok ember hitének eszköze lett.

Az első kompromittáló hadjárat és kínzás az elmegyógyintézetben

Adnan Oktar szellemi küzdelme, melyet a darwinizmus, a materializmus és az ateizmus ellen vívott, egyre szélesebb körökben váltott ki ellenkezést. Oktar Úr nemzeti illetve szent témákat érintő munkái zavartak egyes csoportokat, ezért azok befolyása alatt hatalmas összeesküvés indult ellene. Ez az összeesküvés egybeesett egy nagy visszhangot kiváltó mű megírásával és kiadásával, melynek címe Yahudilik ve Masonluk (A zsidóság és a szabadkőművesség).

1986. nyarán Adnan Oktart letartóztatták, mert azt mondta „Én a török nemzet fia, Ábrahám közösségének tagja vagyok.” Ezek a szavak egy interjú részét képezték, melyet akkoriban közölt le egy újság. Ugyanebben az időszakban, szintén fent említett csoportok hatására, téves információk, alaptalan híresztelések és rágalmak ütötték fel fejüket.

Adnan Oktart letartóztatták, majd börtönbe zárták. Ezután a bakirköy-i elmegyógyintézetnek adták át, ahol azzal az indokkal, hogy beszámíthatatlan, megfigyelés alá vonták. A kórházban a „14A” kórteremben tartották fogva, ahol a legveszélyesebb betegek voltak. A 14A kórterembe néhány bezárt vaskapun át vezetett az út. Belül meglehetősen elhanyagolt, sötét és koszos volt. E súlyos betegek között a gyilkosság mindennapos eseménynek minősült. Egy ilyen környezetben Adnan Oktart hat hétig bokájánál az ágyhoz láncolva tartották. Erőszakkal olyan gyógyszereket adtak be neki, amelyek tudatzavart okoznak. Fiatal barátai, akik meglátogathatták és láthatták őt, ebben az időszakban is úgy látták, hogy eltökéltsége és lelkesedése mit sem változott. Aztán az orvosa, attól való aggodalmában, hogy mindenkit az Iszlámra fog hívni, megtiltotta, hogy lássa tanítványait, az ápolókat, sőt más orvosokat is. Egy idő múlva tilos volt találkoznia családjával, rokonaival és barátaival. Azt sem engedték meg neki, hogy telefonáljon. Megfenyegették, hogy egész életére kórházban marad, ha nem hagy fel tevékenységével. Bizonyos helyekről egyre intenzívebben követelték, hogy mondjon le a Yahudilik ve Masonluk kiadásáról. Ajánlatokat kapott, miszerint, ha lemond a könyv közzétételéről, azonnal kiengedik a kórházból és hátralevő életét jólétben töltheti. Hatalmas anyagi hasznot ajánlottak fel a könyv kézirataiért cserébe. Ő azonban elhárított minden ilyen próbálkozást és nem rettent meg az elnyomástól és a fenyegetésektől. Ellenkezőleg, mindez a tapasztalat csak megerősítette őt határozottságában.

Oktart összesen 19 hónapig tartották börtönben és elmegyógyintézetben, míg végül a védelem azzal az indokkal, hogy „állításaiban nem találtatott bűnösnek” felmentette, és a bíróság szabadon engedte.

Oktar munkássága, mely azt mutatta be, milyen hatalmas csalás a darwinizmus, ez idő alatt is folytatódott. 1986-ban minden értékes információt, amit a darwinizmus valódi arcáról gyűjtött, összefoglalt a Canlilar ve Evrim (Az élőlények és az Univerzum) című könyvében. Évekig ez volt az egyetlen olyan beszámoló, amely tudományos források fényében mutatta meg az evolúciós elmélet zsákutcáit.

A történtek után Mediha Asszony szomszédja és a portás, közjegyző által hitelesített vallomásában azt mondta: „Adnan Oktar könyvtárát együtt takarítottuk ki, jó alaposan, ott ilyen csomag nem volt”.

A kokainhadjárat második lépcsője, vagyis az, hogy Adnan Oktar vérében kokainszármazékot találtak, tudományos és törvényszéki bizonyítékokkal került megcáfolásra. Adnan Oktart 62 órán át tartották fogva, az elemzés ezt követően készült. Tudományos eszközökkel ki lehet deríteni, hogy az illető a vizsgálatot megelőző hány órával mennyi kokaint fogyasztott. Adnan Oktar vérében annyi kokaint találtak, hogy ha azt 62 óránál korábban fogyasztotta volna el, már belehalt volna. Ez azt mutatja, hogy a kokain nem 62 órával, csupán nagyon kis idővel azelőtt, vagyis a megfigyelése alatt jutott a szervezetébe. A kokaint tehát, ételbe keverve adták be Oktarnak, miközben megfigyelés alatt tartották.

Ezt a tényt, közel harminc nemzetközi törvényszéki orvoscsoport igazolta, köztük a Scotland Yard. Mindegyik ugyanazt válaszolta a vizsgálatra átküldött dossziéval kapcsolatban: A kokaint ételbe keverve a megfigyelés időtartama alatt adták be Adnan Oktarnak. Az eset összeesküvés.

Később a Török Törvényszéki Orvosi Kamara is elismerte, hogy a kokain a megfigyelés időtartama alatt került Adnan Oktar szervezetébe, és a bíróság, ártatlannak nyilvánítva, felmentette őt.

Ez a kokain eset egy nagyon fontos dologra mutat rá: léteznek bizonyos sötét csoportosulások, amelyek ellenségesen tekintenek Adnan Oktarra, és minden piszkos módszert megragadnak annak érdekében, hogy őt eltérítsék az útjáról. Ezek a csoportok, melyek korábban Adnan Oktart börtönnel és zsarolással akarták megtörni, ezúttal összeesküvéshez folyamodtak.

Az alábbiakban az orvosi kamarák által kiadott igazolások egy részét láthatjuk eredetiben, amelyek azt bizonyítják, hogy a kokain nem 62 órával, csupán nagyon kis idővel azelőtt, vagyis a megfigyelése alatt jutott Adnan Oktar szervezetébe:

1- Müncheni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

2- Aacheni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

3- Igazságügyi Minisztérium Törvényszéki Orvostani Testület Elnökségének 5. Szakértői Testülete (török)

4- Igazságügyi Minisztérium Törvényszéki Orvostani Testületének Elnöksége (török)

5- Törvényszéki orvostani jelentéseknél a legfontosabb forrásként felhasznált diagram, amelyet Prof. Dr. Johhn Ambre készített (angol)

6- Baseli Rendőrségi és Katonai Központi Törvényszéki Orvostani Laboratóriuma (német)

7- Bonn Rheinischen Friedrich-Wilhelms Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

8- Francia Belügyminisztérium Rendőrségi Laboratóriuma (francia)

9- Glasgow-i Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (angol)

10- Isztambuli Egyetem Cerrahpasa Orvostudományi Karának Törvényszéki Orvostani Intézete (török)

11- Kantonsspital St.Gallen, Törvényszéki Orvostani Intézet (német)

12- Padovai Egyetem professzora: Davide Ferrara (olasz)

13- Prof. Dr. H. W. Raudonat – Törvényszéki Orvostani Központ (német)

14- Tübingeni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

15- Pármai Tudományegyetem, Orvostudományi és Sebészeti Tanszék (olasz)

16- Bécsi Egyetem Orvostudományi Intézete (német)

Adnan Oktar munkássága

1991-től, Oktar minden idejét könyveinek szentelte, ki sem mozdulva otthonából. Harun Yahya álnéven, értékesebbnél értékesebb, több száz könyvet megírt. Főként a darwinizmust tudományos úton cáfoló munkái a tudomány világában nagy visszhangot keltettek. Az evolucionista írásairól ismert New Scientist magazin, 2000. Április 22-i számában az evolúciós elmélet tévedés voltát illetve a teremtés igazságát hangoztató tisztelt Adnan Oktart „nemzetközi hősnek” nevezte. Oktar szellemi küzdelme a materializmus és a darwinizmus ellen, gyakorta hangot kapott olyan, zömében evolucionista, nemzetközi lapokban is, mint a National Geographic, a Science, a New Scientist vagy az NSCE Reports. Így például a National Geographic 2004. novemberi, angol illetve német nyelvű kiadásában Adnan Oktar Yaratilis Gercegi (A teremtés igazsága) című könyvével kapcsolatos munkáiról írtak, és ezt az idézetet közölték Az evolúciós csalás című könyvből: „Ez az elmélet nem más, mint egy csalás, amit a világot irányító erők próbálnak meg ránk erőltetni.”

Adnan Oktar műveit szívesen olvassák a világ számos országában, Indiától Amerikáig, Angliától Indonéziáig, Lengyelországtól Boszniáig, Spanyolországtól Brazíliáig. Könyvei, melyet széles olvasóközönség követ szerte a világban, hozzáférhetők angol, francia, német, olasz, spanyol, portugál, urdu, kínai, arab, albán, orosz, bosnyák, ujgur török, indonéziai, azeri, bengáli, bolgár, dán, lengyel, maláj, szerb, holland, héber, magyar, finn, perzsa, hausza, dhivelhi, hindu, svéd, japán, kirgiz, kishwahili, malajalam, norvég, román, tamil, telagu, thai, vagyis szinte minden nyelven.

A nagy népszerűségnek örvendő könyvek számos embernek alapozták meg az Istenbe vetett hitét az egész világon, másokét pedig elmélyítették. Bárki, aki elolvassa, áttanulmányozza ezeket a könyveket, rájön, hogy nagyon mások, mint a többi, nagyon hasznosak, stílusuk pedig bölcs, ésszerű, könnyen érthető és őszinte. A könyveket a hatékonyság, a határozott eredmények és a megcáfolhatatlanság jellemzi. A művek mindegyike elutasíthatatlan, őszinte, nyílt, érvelő kifejezésmóddal íródott. Ezek a tulajdonságok kétségtelenül Isten által megadott bölcsességből és előadásmódból fakadnak.

Ez az áldozatos munka, bizonyos köröket nagyon zavart és „aggodalommal töltött el”. Materialista és szabadkőműves csoportosulások provokációját követően, rágalomhadjárat indult ezen tevékenység ellen.
A cél: szerintük elejét venni minden olyan tudományos munkának, amely az evolúció elméletét cáfolja. Akik szellemi téren nem tudtak mit lépni Adnan Oktar ellen, azok úgy döntöttek, rágalmakkal és vádaskodásokkal teszik hatástalanná ezeket a munkákat.

1999. novemberében Adnan Oktar ismét nyomás alá került. Ez pontosan akkor történt, amikor annak híre kezdett terjedni, hogy három kötetben kiadja a Global Masonluk-ot (kb. Teljes körű szabadkőművesség). A sötét csoportok, amelyek attól a naptól kezdve, hogy Adnan Oktar megkezdte szellemi küzdelmét, mindenféle rágalommal illették őt, összeesküvést szőttek ellene, hazugságokat terjesztettek róla, vádaskodással próbálták megtörni őt, és megpróbálták eltéríteni attól, hogy a vallás erkölcsét terjessze, most ismét támadásba lendültek.

Ezeknek a csoportoknak a provokációja és téves információik miatt, 1999. november 12-én, a Bilim Arastirma Vakfi (Tudományos Kutató Alapítvány) tagjainak lakásában és munkahelyükön rajtaütésszerűen megjelent a rendőrség. Az operáció alatt semmiféle bűnös cselekedetet nem tapasztaltak, semmilyen erkölcstelenséget nem láttak. Ennek ellenére, teljességgel következetlen, felfoghatatlan hazugságok és rágalmak jelentek meg a sajtóban nap mint nap. A rajtaütés következményeképpen, bár semmilyen jogi bizonyítékot nem sikerült felmutatni, Adnan Oktart 9 hónapra börtönbe zárták.

Mindezek közben Adnan Oktar, egész környezetének például szolgált alázatos viselkedésével és alávetésével. Emlékeztette a környezetében lévőket, hogy a történelem folyamán minden hívő hasonló eseményekkel tétetett próbára, hogy minden, ami történik, az Isten által meghatározott sors része, hogy mindennek számos jó oldala van, és minden bölcsességgel teremtetett. Azt mondta, bármi történjék is egy hívővel, annak mindig kiegyensúlyozottnak, vidámnak, határozottnak és alávetőnek kell lennie.

Mindig megbocsátással és irgalommal tekintett azokra, akik mindenféle összeesküvéseket szőttek ellene, s akik felfoghatatlan, ésszerűtlen rágalmakkal akarták őt befeketíteni. Adnan Oktart, aki a Mindenható Isten által hírül adott erkölcsöt képviseli: „A jótett nem egyenlő a rossz cselekedettel. Olyasvalamivel hárítsd el azt, ami jobb [annál]…” (Korán 41:34), az 1999. november 12-i események során napvilágot látott vádak mindegyike alól, a legfelsőbb bíróság bizonyítékai alapján felmentették. Ma is folytatja az írást és továbbra is a szép erkölcsre hívja az embereket.

Adnan Oktar, 1956-ban született Ankarában. Könyveit Harun Yahya álnéven írja. Életét teljes mértékben arra tette fel, hogy a Mindenható Isten létéről és egyedülvalóságáról beszéljen az embereknek, és hogy a Korán erkölcsét terjessze. Már egyetemi éveiben, s azóta is folyamatosan e szent célt szolgálta, soha nem ijedve meg a nehézségektől. Ma is óriási türelemmel és határozottsággal folytatja szellemi küzdelmét, minden elnyomás ellenére.

Az alábbiakban Adnan Oktar életrajzával ismerkedhet meg az olvasó:

Adnan Oktar, 1956-ban született Ankarában, és egészen gimnáziumi tanulmányainak elvégeztéig itt élt. Kötődése az Iszlámhoz ezekben az években nagyon megerősödött. Szinte minden Iszlám tudós művét elolvasta, ezzel mélyítve már meglévő tudását. Ugyancsak ezekben az években határozta el, hogy az Iszlám erkölcsét elmeséli az egész emberiségnek, a helyes felé, a szép felé fogja hívni az embereket.

1979-ben, több ezer jelentkező közül harmadikként felvételt nyert a Mimar Sinan Egyetemre, s hogy tanulmányait folytathassa, Isztambulba költözött. Oktar Úr, aki Isten fenséges teremtésének lenyomatát látja a művészetben, gyermekkora óta tehetségesen festegetett, időnként szürrealista képeket készített. Sok festménye van, amit barátainak ajándékozott. Emellett, nagyon érdeklik az állatok, a növények, a virágok, ezekre úgy tekint, mint Isten magasztos teremtésének egy-egy darabjára. Szeret kertépítéssel, belsőépítészettel és beltéri díszítéssel foglalkozni.

A Mimar Sinan Egyetemen eltöltött évek

Amikor Adnan Oktar megkezdte tanulmányait a Mimar Sinan Egyetemen, az egyetemet illegális marxista-kommunista szervezkedések tartották befolyásuk alatt. Az akadémikusok, a fakultáns tanárai, de még a diákok közt is, erőszakos ateista és materialista irányzatok uralkodtak. Sőt, bár bizonyos tanárok óráinak tananyagához egyáltalán nem kapcsolódott, lépten-nyomon a materialista filozófiát illetve a darwinizmust propagálták.

Egy ilyen környezetben, ahol a materialista világnézet volt az irányadó és a vallást és az erkölcsi értékeket nem tisztelték, sőt szinte teljességgel elutasították, Adnan Oktar Istenről, az Ő létéről és egyedülvalóságáról kezdett el beszélni az embereknek. Az egyetem szomszédságában épült Molla Dzsámiban ő volt az egyetlen ember, aki nyíltan imádkozott.

Ahogyan édesanyja, Mediha Oktar is meséli, ebben az időszakban Adnan Oktar csupán néhány órát aludt éjszakánként, idejét olvasással, jegyzeteléssel és mappák készítésével töltötte. Több száz könyvet átolvasott, melyek a marxizmusról, a leninizmusról, a maoizmusról, illetve a kommunizmusról és a materializmusról szóltak, köztük alapműveket. Behatóan tanulmányozott klasszikus műveket és ritkaságokat egyaránt. Részletes kutatómunkának vetette alá az evolúció elméletét, amely úgymond tudományos alapját képezi ezeknek az ideológiáknak, információkat és dokumentumokat gyűjtött, amelyek fellebbentik a fátylat e tudománytalan elmélet következetlenségeiről. Oktar Úr, rengeteg információra tett szert a sok ésszerűtlenségről, ellentmondásról és hazugságról, amelyek ezekben az istentagadáson alapuló, hamis filozófiákban rejlenek, és ezen tudása alapján az embereket az igazságra hívta. Mindenkinek, beleértve az egyetem diákjait és tanári karát is, Isten létezéséről, az Ő egyedülvalóságáról, és a Korán erkölcséről beszélt. Az egyetemi kávézóban, a folyosókon vagy az óraközti szünetekben folytatott beszélgetéseiben, a materializmus illetve a darwinizmus csalásaira közvetlenül azokból a könyvekből idézve világított rá, amelyeket ezekről az ideológiákról forrásként elolvasott.

Adnan Oktar, elsősorban az evolúció elméletének megcáfolására helyezte a hangsúlyt, amelyre a materializmus és az ateizmus is támaszkodik. Oktar Úr úgy véli, hogy a darwinizmust, már attól kezdve, hogy felbukkant, ateista illetve materialista körök pártolják. Adnan Oktar tisztában van azzal, hogy a darwinizmust napjainkban is ugyanezek a csoportok védelmezik különféle ideológiákkal, és ugyancsak ők fáradoznak az elmélet életben tartásán, ezért úgy gondolja, hogy a darwinizmus bukása hatalmas vereséget mérne az említett irányzatokra.

Adnan Oktar tehát, elsősorban azon munkáira fektetett nagy hangsúlyt, amelyek ennek a csalásnak a hiteltelenségét erősítik meg, amely több mint száz esztendeje befolyása alatt tartja az embereket, eltávolítva őket a vallási erkölcs gyakorlásától. Oktar úgy gondolta, hogy az úgymond tudományos darwinizmus valódi arcát leghatásosabban úgy leplezheti le, ha ugyancsak a tudományhoz fordul. Így született meg széleskörű ismereteinek és munkáinak összefoglalásaként Az evolúciós csalás című könyv. Ennek a kis könyvnek kiadását, családi örökségéből, ő maga finanszírozta. Ezután pedig ingyen terjeszteni kezdte az egyetem diákjai között.

Ez a könyv, átfogó munka arról, hogy az evolúciós csalásnak semmiféle tudományos értéke nincsen, hanem csupán megtévesztés. Sokan azok közül, akik olvasták ezt a művet és beszéltek Adnan Oktarral, nyilvánvalóan felismerték az evolúciós elmélet tudománytalanságát. Adnan Oktar, tudományos, világos és érthető stílusban bizonyította be, hogy egyetlen élőlény sem jöhet létre véletlenek folytán, hanem Isten teremtette meg az Univerzumot és minden élőt, ami benne van. Ennek ellenére egyes diákok, bár egyértelműen látták az igazságot, a materialista gondolkodásmódhoz való elvakult ragaszkodásukban határozott tagadásukat hangoztatták.

Az egyetem militáns diákjai között volt, aki nyíltan meg is fenyegette Oktart, hogy az életével játszik, ha nem hagy fel tevékenységével. Ez az elnyomás és fenyegetés azonban csak növelte Oktar Istenhez való kötődését és megerősítette őt elhatározásában. A materialista és ateista csoportok kemény reakciója és aggodalma is egyik ékes bizonyítéka volt annak, hogy Adnan Oktar jó úton jár.

Az egyetemen voltak vallásos emberek is, akiket ebben a terrorista, ateista és materialista áramlatok uralta környezetben hitük miatt háborgattak. Azokban az években Törökországban nagyon sok fiatalt gyilkoltak meg kegyetlenül, világnézeti feszültségek miatt. Ilyen körülmények között Adnan Oktar, Isten létét, egyedülvalóságát, és a Korán igaz voltát nyíltan tanította az embereknek. Az egyetemen, ahol senkinek sem volt bátorsága felfedni hitét, ő átjárt a Molla Dzsámiba és rendszeresen imádkozott, kicsit sem rettenve meg a támadásoktól és fenyegetésektől.

Adnan Oktar egymaga volt csak, amikor a Mimar Sinan Egyetemen az Iszlám erkölcsről beszélni kezdett. Több mint három éven át, senki sem akadt, aki támogatta volna őt nézeteiben. Ez azonban mit sem változtatott elhatározásán. Tudta, hogy egyetlen barátja Isten, és mindezt csakis Isten megelégedéséért teszi.

Minden idejét, energiáját és lehetőségeit egyetlen célnak szentelte: elnyerni Isten tetszését, kegyelmét és Kertjét, és a vallás értékeit közvetíteni minden embernek…

Első ízben, 1982-ben néhány fiatal a Mimar Sinan Egyetemről úgy döntött, hogy támogatni fogja Adnan Oktart szellemi küzdelmében. Hónapok és évek teltek el, s egyre többen lettek azok, akik azonosultak nézeteivel. Adnan Oktar beszélgetéseket szervezett ezekkel a fiatalokkal, a téma pedig a szülőföld és a nemzet szeretete, a nagy vezető, Atatürk nyomdokain való haladás fontossága, a teremtés bizonyítékai, Mohamed Próféta (Béke legyen vele) példás jelleme, Urunk parancsai, amiket a Koránban fektetett le, a Korán erkölcsi értékei, illetve az akkoriban uralkodó eszmék, a materializmus, az ateizmus és a darwinizmus érvénytelensége voltak. Ebben az időszakban és későbbi élete során is, Adnan Oktar nagyon sok ember hitének eszköze lett.

Az első kompromittáló hadjárat és kínzás az elmegyógyintézetben

Adnan Oktar szellemi küzdelme, melyet a darwinizmus, a materializmus és az ateizmus ellen vívott, egyre szélesebb körökben váltott ki ellenkezést. Oktar Úr nemzeti illetve szent témákat érintő munkái zavartak egyes csoportokat, ezért azok befolyása alatt hatalmas összeesküvés indult ellene. Ez az összeesküvés egybeesett egy nagy visszhangot kiváltó mű megírásával és kiadásával, melynek címe Yahudilik ve Masonluk (A zsidóság és a szabadkőművesség).

1986. nyarán Adnan Oktart letartóztatták, mert azt mondta „Én a török nemzet fia, Ábrahám közösségének tagja vagyok.” Ezek a szavak egy interjú részét képezték, melyet akkoriban közölt le egy újság. Ugyanebben az időszakban, szintén fent említett csoportok hatására, téves információk, alaptalan híresztelések és rágalmak ütötték fel fejüket.

Adnan Oktart letartóztatták, majd börtönbe zárták. Ezután a bakirköy-i elmegyógyintézetnek adták át, ahol azzal az indokkal, hogy beszámíthatatlan, megfigyelés alá vonták. A kórházban a „14A” kórteremben tartották fogva, ahol a legveszélyesebb betegek voltak. A 14A kórterembe néhány bezárt vaskapun át vezetett az út. Belül meglehetősen elhanyagolt, sötét és koszos volt. E súlyos betegek között a gyilkosság mindennapos eseménynek minősült. Egy ilyen környezetben Adnan Oktart hat hétig bokájánál az ágyhoz láncolva tartották. Erőszakkal olyan gyógyszereket adtak be neki, amelyek tudatzavart okoznak. Fiatal barátai, akik meglátogathatták és láthatták őt, ebben az időszakban is úgy látták, hogy eltökéltsége és lelkesedése mit sem változott. Aztán az orvosa, attól való aggodalmában, hogy mindenkit az Iszlámra fog hívni, megtiltotta, hogy lássa tanítványait, az ápolókat, sőt más orvosokat is. Egy idő múlva tilos volt találkoznia családjával, rokonaival és barátaival. Azt sem engedték meg neki, hogy telefonáljon. Megfenyegették, hogy egész életére kórházban marad, ha nem hagy fel tevékenységével. Bizonyos helyekről egyre intenzívebben követelték, hogy mondjon le a Yahudilik ve Masonluk kiadásáról. Ajánlatokat kapott, miszerint, ha lemond a könyv közzétételéről, azonnal kiengedik a kórházból és hátralevő életét jólétben töltheti. Hatalmas anyagi hasznot ajánlottak fel a könyv kézirataiért cserébe. Ő azonban elhárított minden ilyen próbálkozást és nem rettent meg az elnyomástól és a fenyegetésektől. Ellenkezőleg, mindez a tapasztalat csak megerősítette őt határozottságában.

Oktart összesen 19 hónapig tartották börtönben és elmegyógyintézetben, míg végül a védelem azzal az indokkal, hogy „állításaiban nem találtatott bűnösnek” felmentette, és a bíróság szabadon engedte.

Oktar munkássága, mely azt mutatta be, milyen hatalmas csalás a darwinizmus, ez idő alatt is folytatódott. 1986-ban minden értékes információt, amit a darwinizmus valódi arcáról gyűjtött, összefoglalt a Canlilar ve Evrim (Az élőlények és az Univerzum) című könyvében. Évekig ez volt az egyetlen olyan beszámoló, amely tudományos források fényében mutatta meg az evolúciós elmélet zsákutcáit.

A történtek után Mediha Asszony szomszédja és a portás, közjegyző által hitelesített vallomásában azt mondta: „Adnan Oktar könyvtárát együtt takarítottuk ki, jó alaposan, ott ilyen csomag nem volt”.

A kokainhadjárat második lépcsője, vagyis az, hogy Adnan Oktar vérében kokainszármazékot találtak, tudományos és törvényszéki bizonyítékokkal került megcáfolásra. Adnan Oktart 62 órán át tartották fogva, az elemzés ezt követően készült. Tudományos eszközökkel ki lehet deríteni, hogy az illető a vizsgálatot megelőző hány órával mennyi kokaint fogyasztott. Adnan Oktar vérében annyi kokaint találtak, hogy ha azt 62 óránál korábban fogyasztotta volna el, már belehalt volna. Ez azt mutatja, hogy a kokain nem 62 órával, csupán nagyon kis idővel azelőtt, vagyis a megfigyelése alatt jutott a szervezetébe. A kokaint tehát, ételbe keverve adták be Oktarnak, miközben megfigyelés alatt tartották.

Ezt a tényt, közel harminc nemzetközi törvényszéki orvoscsoport igazolta, köztük a Scotland Yard. Mindegyik ugyanazt válaszolta a vizsgálatra átküldött dossziéval kapcsolatban: A kokaint ételbe keverve a megfigyelés időtartama alatt adták be Adnan Oktarnak. Az eset összeesküvés.

Később a Török Törvényszéki Orvosi Kamara is elismerte, hogy a kokain a megfigyelés időtartama alatt került Adnan Oktar szervezetébe, és a bíróság, ártatlannak nyilvánítva, felmentette őt.

Ez a kokain eset egy nagyon fontos dologra mutat rá: léteznek bizonyos sötét csoportosulások, amelyek ellenségesen tekintenek Adnan Oktarra, és minden piszkos módszert megragadnak annak érdekében, hogy őt eltérítsék az útjáról. Ezek a csoportok, melyek korábban Adnan Oktart börtönnel és zsarolással akarták megtörni, ezúttal összeesküvéshez folyamodtak.

Az alábbiakban az orvosi kamarák által kiadott igazolások egy részét láthatjuk eredetiben, amelyek azt bizonyítják, hogy a kokain nem 62 órával, csupán nagyon kis idővel azelőtt, vagyis a megfigyelése alatt jutott Adnan Oktar szervezetébe:

1- Müncheni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

2- Aacheni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

3- Igazságügyi Minisztérium Törvényszéki Orvostani Testület Elnökségének 5. Szakértői Testülete (török)

4- Igazságügyi Minisztérium Törvényszéki Orvostani Testületének Elnöksége (török)

5- Törvényszéki orvostani jelentéseknél a legfontosabb forrásként felhasznált diagram, amelyet Prof. Dr. Johhn Ambre készített (angol)

6- Baseli Rendőrségi és Katonai Központi Törvényszéki Orvostani Laboratóriuma (német)

7- Bonn Rheinischen Friedrich-Wilhelms Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

8- Francia Belügyminisztérium Rendőrségi Laboratóriuma (francia)

9- Glasgow-i Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (angol)

10- Isztambuli Egyetem Cerrahpasa Orvostudományi Karának Törvényszéki Orvostani Intézete (török)

11- Kantonsspital St.Gallen, Törvényszéki Orvostani Intézet (német)

12- Padovai Egyetem professzora: Davide Ferrara (olasz)

13- Prof. Dr. H. W. Raudonat – Törvényszéki Orvostani Központ (német)

14- Tübingeni Egyetem Törvényszéki Orvostani Intézete (német)

15- Pármai Tudományegyetem, Orvostudományi és Sebészeti Tanszék (olasz)

16- Bécsi Egyetem Orvostudományi Intézete (német)

Adnan Oktar munkássága

1991-től, Oktar minden idejét könyveinek szentelte, ki sem mozdulva otthonából. Harun Yahya álnéven, értékesebbnél értékesebb, több száz könyvet megírt. Főként a darwinizmust tudományos úton cáfoló munkái a tudomány világában nagy visszhangot keltettek. Az evolucionista írásairól ismert New Scientist magazin, 2000. Április 22-i számában az evolúciós elmélet tévedés voltát illetve a teremtés igazságát hangoztató tisztelt Adnan Oktart „nemzetközi hősnek” nevezte. Oktar szellemi küzdelme a materializmus és a darwinizmus ellen, gyakorta hangot kapott olyan, zömében evolucionista, nemzetközi lapokban is, mint a National Geographic, a Science, a New Scientist vagy az NSCE Reports. Így például a National Geographic 2004. novemberi, angol illetve német nyelvű kiadásában Adnan Oktar Yaratilis Gercegi (A teremtés igazsága) című könyvével kapcsolatos munkáiról írtak, és ezt az idézetet közölték Az evolúciós csalás című könyvből: „Ez az elmélet nem más, mint egy csalás, amit a világot irányító erők próbálnak meg ránk erőltetni.”

Adnan Oktar műveit szívesen olvassák a világ számos országában, Indiától Amerikáig, Angliától Indonéziáig, Lengyelországtól Boszniáig, Spanyolországtól Brazíliáig. Könyvei, melyet széles olvasóközönség követ szerte a világban, hozzáférhetők angol, francia, német, olasz, spanyol, portugál, urdu, kínai, arab, albán, orosz, bosnyák, ujgur török, indonéziai, azeri, bengáli, bolgár, dán, lengyel, maláj, szerb, holland, héber, magyar, finn, perzsa, hausza, dhivelhi, hindu, svéd, japán, kirgiz, kishwahili, malajalam, norvég, román, tamil, telagu, thai, vagyis szinte minden nyelven.

A nagy népszerűségnek örvendő könyvek számos embernek alapozták meg az Istenbe vetett hitét az egész világon, másokét pedig elmélyítették. Bárki, aki elolvassa, áttanulmányozza ezeket a könyveket, rájön, hogy nagyon mások, mint a többi, nagyon hasznosak, stílusuk pedig bölcs, ésszerű, könnyen érthető és őszinte. A könyveket a hatékonyság, a határozott eredmények és a megcáfolhatatlanság jellemzi. A művek mindegyike elutasíthatatlan, őszinte, nyílt, érvelő kifejezésmóddal íródott. Ezek a tulajdonságok kétségtelenül Isten által megadott bölcsességből és előadásmódból fakadnak.

Ez az áldozatos munka, bizonyos köröket nagyon zavart és „aggodalommal töltött el”. Materialista és szabadkőműves csoportosulások provokációját követően, rágalomhadjárat indult ezen tevékenység ellen.
A cél: szerintük elejét venni minden olyan tudományos munkának, amely az evolúció elméletét cáfolja. Akik szellemi téren nem tudtak mit lépni Adnan Oktar ellen, azok úgy döntöttek, rágalmakkal és vádaskodásokkal teszik hatástalanná ezeket a munkákat.

1999. novemberében Adnan Oktar ismét nyomás alá került. Ez pontosan akkor történt, amikor annak híre kezdett terjedni, hogy három kötetben kiadja a Global Masonluk-ot (kb. Teljes körű szabadkőművesség). A sötét csoportok, amelyek attól a naptól kezdve, hogy Adnan Oktar megkezdte szellemi küzdelmét, mindenféle rágalommal illették őt, összeesküvést szőttek ellene, hazugságokat terjesztettek róla, vádaskodással próbálták megtörni őt, és megpróbálták eltéríteni attól, hogy a vallás erkölcsét terjessze, most ismét támadásba lendültek.

Ezeknek a csoportoknak a provokációja és téves információik miatt, 1999. november 12-én, a Bilim Arastirma Vakfi (Tudományos Kutató Alapítvány) tagjainak lakásában és munkahelyükön rajtaütésszerűen megjelent a rendőrség. Az operáció alatt semmiféle bűnös cselekedetet nem tapasztaltak, semmilyen erkölcstelenséget nem láttak. Ennek ellenére, teljességgel következetlen, felfoghatatlan hazugságok és rágalmak jelentek meg a sajtóban nap mint nap. A rajtaütés következményeképpen, bár semmilyen jogi bizonyítékot nem sikerült felmutatni, Adnan Oktart 9 hónapra börtönbe zárták.

Mindezek közben Adnan Oktar, egész környezetének például szolgált alázatos viselkedésével és alávetésével. Emlékeztette a környezetében lévőket, hogy a történelem folyamán minden hívő hasonló eseményekkel tétetett próbára, hogy minden, ami történik, az Isten által meghatározott sors része, hogy mindennek számos jó oldala van, és minden bölcsességgel teremtetett. Azt mondta, bármi történjék is egy hívővel, annak mindig kiegyensúlyozottnak, vidámnak, határozottnak és alávetőnek kell lennie.

Mindig megbocsátással és irgalommal tekintett azokra, akik mindenféle összeesküvéseket szőttek ellene, s akik felfoghatatlan, ésszerűtlen rágalmakkal akarták őt befeketíteni. Adnan Oktart, aki a Mindenható Isten által hírül adott erkölcsöt képviseli: „A jótett nem egyenlő a rossz cselekedettel. Olyasvalamivel hárítsd el azt, ami jobb [annál]…” (Korán 41:34), az 1999. november 12-i események során napvilágot látott vádak mindegyike alól, a legfelsőbb bíróság bizonyítékai alapján felmentették. Ma is folytatja az írást és továbbra is a szép erkölcsre hívja az embereket.