„Ő azt mondja: ’Ne civódjatok a jelenlétemben. Már korábban megfenyegettelek benneteket.’” (Korán, 50:28)
Isten végtelenül igazságos. Küldötteket bocsátott az emberekhez, akiket azért teremtett, hogy csupán Őt szolgálják, és általuk intette őket. Leküldte az embereknek a megkülönböztetőt (az értést), amivel a jót és a rosszat el tudják különíteni egymástól. Felfedte előttük, hogyan kell szolgálniuk Őt, és azt, hogy milyen viselkedéssel elégedett a részükről. És ismét csak a kinyilatkoztatásokban híreket közölt a rejtett dolgokról. Hírül adta, hogy a halál bármikor elragadhatja az embert; az Univerzum el fog pusztulni; az Ítélet Napja pedig egyre közeleg. Az emberek úgy adnak majd számot tetteikről az Utolsó Napon, hogy ’nem történik velük annyi igazságtalanság sem, mint [amennyi] a datolyamagon lévő rost’. Azoknak pedig, akik ezen a világon nem szolgálják Istent, a túlvilágon a Pokol örök büntetése lesz a fizetségük.
Mindez, bizony olyan figyelmeztetés Istentől, amely előre eljut az emberekhez. Isten a következő ájával hívja fel a figyelmet arra, hogy az emberek, ha megfogadják a Korán intését, megtalálhatják az egyenes utat: „De nem! Ez bizony emlékeztetés. Tehát aki akar, emlékszik rá (aszerint cselekszik).” (Korán, 80:11-12) Isten, más ájákban részletes információt közölt arról, milyen sorsra jutnak a hálátlanok, és felfedte azt is, mi történt azokkal a hitetlenekkel, akiknek népei már letűntek. Tudatta továbbá, hogy szolgáinak tanulniuk kell ezeknek a népeknek az esetéből.
A Korán hírül adja, hogy „… aki akarja, az Urához vezető utat választja…” (Korán, 73:19) Aki pedig elfordul, azon beteljesedett a fájdalmas büntetés. Hiszen Isten az, aki a legigazságosabb viszonzást nyújtja.
